Czerván György előadásában kiemelte, hogy az élelmiszeripari vállalkozások 14%-ának főtevékenysége a borászat (összességében ennél több vállalkozás foglalkozik borkészítéssel). Az élelmiszeriparban foglalkoztatottak 4,1%-ának adnak munkát a borászati vállalkozások.

A szőlőtermesztésben tevékenykedő egyéni gazdaságok a mezőgazdasági terület 0,88%-át művelik meg, ezzel szemben bruttó termelési értékben részarányuk a mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások 2,35%-át teszi ki. A szőlőtermesztésben tevékenykedő társas vállalkozások a mezőgazdasági terület 0,43%-át művelik meg, ezzel szemben bruttó termelési értékben részarányuk a mezőgazdaságban tevékenykedő társas vállalkozások 1,45%-át teszi ki – az adatokból is látható, hogy a borászat magasabb hozzáadott értéket képvisel – emelte ki az államtitkár.

Czerván György arról is beszélt, hogy Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai alapján 64,8 ezer hektár az 1000 nm-nél kisebb árutermő, és az 1000 nm-nél nagyobb borszőlőültetvények összesített területe. Hazánkban az egy főre jutó borfogyasztás közel 26 liter évente, amellyel elmaradunk a franciák 42, és az olaszok 34 literes éves egy főre vetített átlagfogyasztásától.

A magyarországi borexport az idei első nyolc hónapban 49 millió eurót - több mint 15 milliárd forintot - tett ki, ez mintegy 416 ezer hektoliter bor kivitelét jelentette. Az idei magyar borimport mennyisége az év első nyolc hónapjában 192 ezer hektolitert tett ki, összesen mintegy 14 millió euró – 4,3 milliárd forint értékben – közölte Czerván György.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság 2019-2023 között újabb támogatási időszak megnyitását határozta el, az erre az időszakra vonatkozó részletszabályok kidolgozását a Bizottság már megkezdte. A nemzeti támogatási program keretében ebben az időszakban a magyar borágazat számára ismételten rendelkezésre állhat az évi 29 millió eurós támogatás legalább 2020-ig.

A jelenlegi támogatási időszak (2014-2018) keretein belül Magyarország ebben az 5 évben 145,5 millió euró felhasználására - évente 29 millió euróra, mintegy 9 milliárd forintra – jogosult. Ilyen jelentős mértékű támogatással az ágazat a rendszerváltás óta nem számolhatott – tette hozzá.

Czerván György hangsúlyozta, hogy az ágazat jövője szempontjából a szőlőültetvények telepítését a minisztérium stratégiai fontosságúnak tartja. Éppen ezért a legtöbb támogatást a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása jogcímen elérhető, melyen 124 millió euró - mintegy 38 milliárd forint állt rendelkezésre. Az Európai Uniós csatlakozásunk óta a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállítására közel 50 milliárd forintot kaptak a termelők, amely mintegy 23 ezer hektár szőlőültetvény megújítását tette lehetővé.

Az államtitkár megemlítette: a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésének támogatását 2016-tól már a vidékfejlesztési források terhére lehetett igényelni. A rendelkezésre álló támogatási keret az új forrásból mintegy 40 milliárd forint. A támogatást közvetlenül a szőlőbor előállítás célját szolgáló, borászati technológia, továbbá az üzem működtetéséhez szükséges épület építésére vagy fejlesztésére lehet fordítani.

A bortörvényről szólva Czerván György örömtelinek nevezte, hogy az Országgyűlés 191 támogató szavazattal elfogadta a jogszabály módosítását. Az államtitkár megfogalmazta, hogy a törvénymódosítás az egész ágazat érdekeit szolgálja, melynek egyik lényeges pontja, hogy a meglévő szőlőültetvények fennmaradása érdekében a jövőben az ott tevékenykedő termelők határozhassák meg, hogy a szőlőtermesztésre alkalmas területen a szőlőtelepítésen kívül milyen ültetvény telepítése engedélyezhető. Fontos újítás, hogy a borszőlőültetvény kivágásához a jövőben nem kell előzetes hegybírói engedély, a kivágás tényét a kivágást követő 15 napon belül kell bejelenteni a hegybírónak. A kivágást a hegybíró az újratelepítési engedély igénylésére vonatkozó eljárásban ellenőrzi.

Czerván György az idei szürettel kapcsolatban megjegyezte: a gazdáknak sokféle időjárási kihívással kellett megküzdeniük, tavasszal a fagyok, míg július-augusztusban a heves esőzéseket kísérő jégesők okoztak gondot. Ezek hatására a termésátlag a becslések alapján mintegy 7,9 tonna hektáronként, amelyből 2,75 millió hektoliter bor kerülhet a pincékbe.