Szüreti felvonulás

A rendezvényt helyi borverseny, nyitott pincék és számos borkóstoló helyszín kísérte. Csoda hát, hogy ilyen sokan voltak kíváncsiak az idei karneváli forgatagra?

Mi a siker titkának kulcsa? Talán a kulcs maga Mád. Van valami megfoghatatlan ebben a településben, valami belső erő, ami szépen lassan kitörni készül. A helyiek felismerték, hogy több lakozik bennük, mint amennyit eddig a világ látott. A cél így idén az volt, hogy ezt az értéket minél több embernek mutassuk meg. A helyi vállalkozók, szállodaigazgató, művház vezető és a polgármester – külsős szakemberek bevonásával – egy olyan Mádhoz elhivatott csapatot hozott létre a XXI. Szüreti Napok megszervezésére és lebonyolítására, amely úgy tűnik jól forgatta a zárban a siker kulcsát.

De minden akarat és törekvés meddő lenne önmagában, ha a hely szelleme, a közösség nem támogatta volna ezen törekvéseket. Csinosították a portákat, sütötték a pogácsákat, kancsókba fejtették a borokat és ünneplőbe öltöztették a szívüket. Nehéz leírni azt a hatalmas szeretetet, amivel várták a szomszédból, vagy éppen több száz kilométerről érkező vendégeket. A vendégek pedig csak jöttek és jöttek. A szüreti napok híre jó előre bejárta a környéket és az országos sajtót egyaránt. Ünneplőbe öltözött hát Mád, hiszen a tokaj-hegyaljai borok legnagyobb eseményére, a Furmint Ünnepére készültek.

Már péntek délután látszott, hogy a kemény munka meghozta gyümölcsét. A falu első házában, az Első Mádi Borházban megtartott megnyitóra is sokan érkeztek. A rendezvény horderejét mutatta, hogy Tatárka József polgármester mellett Demeter Ervin a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja és Dr. Mengyi Roland a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke is üdvözölte az egybegyűlteket. A nap hátralévő részében kiállítás megnyitók, író-olvasó találkozó, gyerek műsor és koncertek színesítették a programot. A Gusteauban borismereti kóstoló és képzés várta a tanulni vágyókat. Az est fénypontja mégis a Mádi Kör borkóstolója volt. Az eredetvédelmi testület tagjai mind elkötelezettek a magas minőségű szőlőművelés és borkészítés mellett, így boraik igen kiemelkedő kategóriát képviselnek a tokaji borok között. Itt volt az Árvay család, Barta Károly, Budaházy Péter, Demeter Endre, Lenkey Géza, a Mádhilltől Szarka László, a Royaltól Áts Károly és Turóczi István, a Szent Tamástól Balassa István és ifj. Szepsy István, a Szepsy család, a Tokaj Classictól Bruhács András és az Úri Boroktól Gergely Vince. A borokon túl Herczeg Flóra varázslatos hangja töltötte be a hatalmas termet. A kiállító pincészetek legjobb borai mellé az encsi Anyukám Mondta Étterem biztosított ízletes falatokat.

Az éjszakába nyúló kóstoló ellenére szép csapat gyűlt össze a község határában, a szombat reggeli órákban. A gyülekező oka pedig nem más volt, mint egy Szepsy István által vezetett különleges dűlőtúra, ahol Mád leghíresebb dűlőit kereshették fel borainak kedvelői. Mennyivel másként kortyolja az ember a hegy levét, ha már azt is látta, hol és milyen terület termi azokat a szőlőket, amelyekből az értő kezek bort készítenek. A hely szellemét érezhettük megelevenedni azon az ökomenikus istentiszteleten is, ahol a helyi egyházak képviseletében áldást kértünk a termésre és a borra. Közben pedig a vendégsereg egyre duzzadt és duzzadt. Helyiek, környékbeliek, közeli nagyvárosokból, Budapestről és külföldről ellátogató vendégek töltötték be a Furmint Korzót, a nyitott pincéket és a helyi vendéglőket, éttermeket. A karneváli felvonulás előtt középkori duda és dobzene lengte be a teret, megteremtve ezzel a hangulatot. Gyereksereg, kertbarátok, borbarátnők, lovasok és hintók, maskarások, gólyalábasak és zenészek. Igazi színes, zajos forgatag. Ez már nem is csak egy szüreti felvonulás, ez már egy kis karnevál, ünnepség, ez tényleg a Furmint Ünnepe.

Szétnézve az embereken úgy éreztem célt értünk, pedig még a rendezvény csúcspontja, az esti szuper koncert és az utcabál még hátra volt, de már látszott, hogy a siker kulcsát ügyesen forgattuk mindannyian a zárban. Az ajtó kitárult és a rajta Mádra érkező vendégsereg önfeledten jól érezte magát a helyi ünneplők között. Szinte éreztem azt a hatalmas energiát, mely a jó kedvből és a szeretetből kovácsolódott és átjárta az embereket. Szinte tapintható volt az a béke, ami a vidékre telepedett.

Sokat gondolkodtam… Az Úr hat nap alatt teremtette a világot és a hetediken megpihent. Mindig is érdekelt, hogy a világnak mely részét választotta pihenőhelyéül. Most már tudom – bár számos csodás pontját láttam már Földünknek – hogy ez nem más lehetett, mint Mád. Nem vagyok benne biztos, hogy pont az Úrágya dűlő környékén lehetett ez a hely, de azt bizton állíthatom, hogy valahol itt van a mádi dombok és lankák ölelésében. Térjünk hát ide vissza az év többi szakában is, amikor nem karneváli forgatag, hanem a dolgos hétköznapok az uralkodóak. Térjünk vissza többször, hiszen a mádi borok és kulináris falatok mellett egy nyugalmas óra kint a szőlőben, egy beszélgetés a helyi emberekkel, borászokkal, mind-mind közelebb visz a világ megértéséhez és önmagunk megismeréséhez. Ez a felnőtté válás egy speciális szakasza, ez a Mádivá válás útja. Érdemes rajta elindulnunk mindannyiunknak. A mostani fesztivállal Mád is elindult egy úton és ez az út úgy néz ki a siker köveivel van kirakva. Az első kő legyen rajta a mostani szüreti napok, a Furmint Ünnepe! Ezt már letettük, közösen!