Furmint Február 2012

Az ilyen rendezvények híján aligha tudnánk átfogó képet kapni egy-egy borvidékről, noha a bortúrák és az egy-egy pincészet repertoárjára épülő kóstolóestek talán nyugodtabb körülményeket teremtenek a borokkal való ismerkedésre. A sétáló kóstolókat ugyanis leginkább a nyüzsgés, a vibrálás, az izgatottság jellemzi. Nagy találkozások ezek, seregszemlék, ahol szinte mindenki jelen van, aki a borok szerelmese: újságírók, kereskedők, borászok, borkedvelők.

A Furmint Február azért különleges ezek sorában, mert nem egy adott borvidék bemutatkozása – pontosabban nem csak az –: hiszen egy szőlőfajta köré szerveződik az esemény. Ám mivel a furmint Tokaj első számú szőlője: egyúttal a borvidékről is képet ad. Emellett csak a Somlón találhatók jelentősebb ültetvények, ám az ország legkisebb – bár Tokaj után a leginkább nagyra hivatott – borvidéke némileg hangsúlyosabban is képviseltethette volna magát. Takács Lajost és néhány további termelőt joggal hiányoltak a borrajongók, főleg, hogy a Tokaji borvidékről csak a mádiaknak egy külön termet rendeztek be. Nem is olyan kicsit. No, és nem is olyan érdemtelenül.

Természetesen még borköpővel a kézben sem tudtam minden bort végigkóstolni, kedvenceket azonban így is jócskán találtam. Ám csak azzal a megjegyzéssel emelnék ki közülük néhányat, hogy a bemutatott borok zöme egységesen igen magas színvonalat képviselt.
Nem ismertem még a tállyai Szent Benedek pincészetet, az antréjuk azonban igen jól sikerült! Újfahordós 2008-as tételeik szép, és egyedi jellegű borok a borvidéken. Bár Egerben is így használnák a hordót a fehérboroknál... Zwackék (Dobogó Pincészet) '10-es furmintja talán még jobban tetszett, mint Betsek névre hallgató 2009-es dűlőszelektált boruk. Az Oremus egy szép régi tétellel vétette észre magát, mely magnum palackban érkezett a bálra. A 2005-ös Mandolás már olyan jegyeket vonultatott fel, mely a többi asztalnál, a 2-3 éves boroknál még nem érhető tetten. Asztalos Zoltán fiókái... akarom mondani Viókái is szépen csiripeltek. Egy Sátoraljaújhelyhez közeli gyönyörű dűlő (Vióka) terméséről van szó. A somlóról kóstolt borok közül Spiegelberg Stephan 2010-es furmintja igazi évjáratcsalás. Rossz évjárat jó bora, a hírek szerint amerikaiaknak is tetszik.

Nagyon kevés volt az olyan bor, melyet pusztán korrektnek tarthattunk, esetleg még kisebb-nagyobb borhibát is felfedeztünk benne. Azért, aki akár enyhén is, de illós, acetonos bort kínál ilyen borértő közönségnek – mindig előfordul – az nagyon nagy bátorságra vall... Ám a jéghegy Tokajt tekintve a feje tetején áll. Vagyis szinte minden bor csak a jó, jobb, még jobb skálán volt elhelyezhető!

Fontos megjegyezni, hogy – mivel a Tokajt leginkább jellemző desszertborok csak ritkán készülnek egyetlen szőlőfajtából – a Furmint Február éppen csak megcsillantotta Tokajnak ezt a már világhíres oldalát. Nálam a Dobogó '10-es Mylittája majdnem megnyerte ezt a kategóriát, noha a Disznókő '09-es késői szürete sem akármi! Ám ha a Mylittának csak az analitikáját elolvassuk: elolvadunk... 9-es sav, 120 gramm cukor... Ez valóban egy magas szinten megvalósuló harmónia! Babitsék két éves késői szüret furmintja is kerek – hiába, úgy tűnik, desszertbort csakis Tokajból érdemes venni. Hányszor találkoztam már – legalábbis a cukortartalomhoz képest – savszegény késő szüret borokkal... a Tokajira ez úgy tűnik nem is lehet igaz! A mádi Orsolyákék kései szüret 2007-es bora In medias res névre hallgat, és egy hat puttonyos aszú cukortartalmával rendelkezik (170 g)... Mégis harmonikus tétel. És hogy miért is nem a Mylitta volt a legjobb általam bepróbált édes furmint? Erről a már-már közhelynek számító Szepsy-mágia tehet. Bár sok borszakértő tudni véli, milyen a jó szamorodni, Szepsy István édes borával alaposan rácáfolt előzetes várakozásainkra. Sokszor éreztem már, hogy minél jobb egy bor, annál kevesebbet tudok mondani róla. Talán, mert a legjobb borok a kifejezhetetlen teljesség, a csend birodalma felé veszik az irányt.

Ám a Furmint Február projekt jó érzékkel mégsem a jól ismert tokaji édes bort, hanem egy adott szőlőfajtán keresztül egyértelműen a tokaji száraz bort emelte az érdeklődés középpontjába. Hiszen a borvidék mégiscsak az aszúról, az édesről híres – mellette pedig elsikkad a nagyszerű terroirt talán még jobban kifejező száraz bor. Tokaj mellé pedig a furmint kapcsán odatehető az igazán egyedi Somlói is. Nesztek nagyvilág! Isszod-nem isszod, nem kapsz mást! Ha nem becsülöd, elfogy ez idehaza is! Nekünk nem kell jobb!