
Ez az a hely ahol nem rég indult egy piac amit oly régóta vártunk, a Tokaj-Hegyalja Piac, ami először április 15-én került megrendezésre. Előtte is, utána is nagy volt az érdeklődés, most vasárnap május 13-án lesz a következő.
Ez egy hely ahol találkozhatnak a termelők a vevőkkel, emberek akik szívesen és szeretettel készítenek és mutatnak fel egy nagyon széles ajánlatot a helyi kincsekből.
Méheszek, sajtosok, lekvárosok, olajosok, sőt még ecet készítők is, akik jó borokból finom eceteket érlelnek. Egy házaspár aki a saját mangalicájukból készült árút hozzák. Örültek ennek a piacnak. Egy rendszeres találkozó ahol bemutathatják Nekünk amit alkottak. És bizony nagyon ügyesek!
Orbán Viktor miniszterelnök úr Kazahsztánban tett látogatásán az üzleti delegáció tagjaként Dr. Kiss István, a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója is részt vett.
Orbán Viktor miniszterelnök a keleti nyitás politikájának szellemében, a magyar – kazah gazdasági kapcsolatok fejlesztése céljából találkozott Karim Maszimov, kazahsztáni miniszterelnökkel Asztanában.
A tárgyalásra magyar részről ötven cég, - mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, pénzügyi, gyógyszeripari, orvostechnikai és biotechnológiai, építő-, jármű- és gépipari, valamint energetikai vállalat – köztük a Tokaj Kereskedőház Zrt. is lehetőséget kapott a bemutatkozásra.
A múlt hétvégén családias, baráti hangulatban zajlott az első fővárosi rosé fesztivál, a Rosalia. Az idő gyönyörű volt, szebbet kívánni sem lehetett volna.
A ballagási ünnepségek és az anyák napja ellenére is szép számmal érkeztek a borozgatni, kikapcsolódni vágyó mosolygó emberek. A Rosé Gardenben rengeteg féle rosé-t lehetett kóstolni, emellett szép számmal voltak jelen fehér és vörös borok is, különös érdeklődés övezte a frizzante rosé-kat és természetesen Buday Péter, a Larus Étterem séfje által készített pompás falatokat, sülteket.
A rendezvényt dr. Váczi János, a 12. kerület alpolgármestere nyitotta meg, aki nagy szeretettel üdvözölte az új fesztivált és örömét fejezte ki, hogy a Gesztenyés kert egy újabb nagyszerű kulturális rendezvénynek adhat otthont.
A hosszúhetényi Szabó Pince, a szajki Hárs Pincészet és a szekszárdi Baron von Twickel Szőlőbirtok borai nyerték el a Zsolnay Kulturális Negyed Bora 2012 címet. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett borversenyre a Pannon Borrégió négy borvidékének (Pécsi, Szekszárdi, Tolnai és Villányi) mintegy ötven borával neveztek a borászok.
A borokat szakképzett borbírálókból, borújságírókból, a PTE TTK Szőlészeti és Borászati Intézetének és a négy borvidék delegáltjaiból álló szakmai zsűri bírálta.
A zsűri három kategóriában (fehérbor, vörös házasítás és cirfandli) választotta ki a legjobb három-három bort, melyek közül a Zsolnay Kulturális Negyed igazgatója, Márta István által felkért társadalmi zsűri választotta ki végül a negyed borait.
Nem kell megtagadnunk a bűvös 3P-t (puszta, Piroska, paprika), de paprikás csirkével sem kell tovább villognunk a világ előtt, az viszont nem árt, ha rendbe szedjük magunkat, sokat mosolygunk, és külföldi sommelier-ket hívunk a magyar nagykövetségekre - derült ki az első Országimázs Konferencián, amelynek résztvevői a turizmus, a gasztronómia és a bor területén keresték az országimázs lényegét. Az is kiderült, hogy a régi magyarok teknősbékát ettek, és hogy a New York-i tőzsdén jegyzett leghíresebb magyar búzafaj nálunk már kipusztult.
Az országimázs egy megfoghatatlan, definiálhatatlan, de halaszthatatlanul szükséges valami, aminek része Budapest, a divat, a bor és a gasztronómia - ez volt a tanulsága a csütörtökön megrendezett első Országimázs Konferenciának, ahol turisztikai szakembereken kívül sztárséfek, borászok, divattervezők és fesztiválszervezők igyekeztek a fogalom végére járni.

Az utóbbi években egyre-másra nyílnak a hangulatosabbnál hangulatosabb éttermek városunkban. Terek újulnak meg, rendezvények sokaságait nyújtva ezzel a pihenni, kikapcsolódni vágyó polgároknak. Így nyár elején pedig, ezeket a tereket egymás után veszik birtokba a legkülönfélébb vendéglátóhelyek napernyői, asztalai, színes, virágos dekorációi, ahol a finom falatokon túl számos programot kínálnak a gasztronómiai felfrissülést keresőknek. Nincs ezzel másként a Hotel Lycium**** Átrium Étterme sem, ahol a napokban nyitott a terasz ezzel is még vonzóbbá téve a Baltazár Dezső tér környékét. Az étterem nemrégiben megújult konyhája mellett az utóbbi időben borvacsoráiról vált híressé a városban. Ezekről a rendezvényekről kérdeztem Molnár Lászlót, az étterem igazgatóját.
Noha a svájci boroknak csak egy elenyésző része kerül az országhatárokon túlra, a termelők és a forgalmazók gondot fordítanak arra, hogy azokat külföldön is népszerűsítsék, illetve az országukról alkotott képben borászati hagyományaik is benne foglaltassanak.
Vagyis komolyan veszik a bormarketinget, amelynek segítségével többek között azt is előtérbe helyezik, hogy az alpesi országban megforduló turisták jól ismerjék a borvidékek kínálatát és programjaikban a pincészetek meglátogatása is szerepeljen.
Az andalúziai Costa Del Sol, amely Spanyolország igen kedvelt tengerparti üdülőhelye, a magyar turisták által is gyakran választott úti cél, ahonnan szívesen tesznek kirándulásokat a térség számos nevezetességgel büszkélkedő nagyobb városaiba.
A legközelebbi a mintegy félmilliós lakosú Málaga, ahol olyan közismert művészek születtek, mint Pablo Picasso és Antonio Banderas, és ahol az óvárosban olyan látnivalók vannak, mint például a több mint ezer éves mór erődítmény (Alcazába) vagy a majd félezer éves hatalmas katedrális (La Manquita).
A társasági életben szinte már ugyanannyira fontos, hogy borról, gasztronómiáról éppúgy tudjunk beszélgetni, mint a politikáról, művészetekről. Elképzelhetetlen, hogy egy világra nyitott és jártas üzletember ne tudjon egy üzleti ebédhez megfelelő bort választani. A borismeret a kultúra részévé vált, de ez az ismeret nem velünk született.
Az alapjait viszont most Debrecenben is könnyen elsajátíthatjuk. A március elején induló borismereti oktatásról Dr. Mészáros Gabriellával a Borkollégium vezetőjével, Magyarország első női nemzetközi borakadémikusával beszélgettünk.
A Furmint igazi sikersztori. Tizenöt éve még vajmi keveset találkozhattunk önmagában a fajtával, hiszen legnagyobb termőhelyén, Tokaj-Hegyalján akkor még nem a fajtaborok voltak az egyeduralkodóak. Aszú, Szamorodni, Fordítás, Máslás, Esszencia. Ezek alkották javarészt a kóstolósorokat. Szamorodni és Fordítás készülhetett édes is és száraz is, a Máslás pedig általában csak száraz borként készült, de a borvidéket nem ezekkel a bortípusokkal azonosították a fogyasztók. Az aszú volt a zászlóshajó, fajtaborok pedig szinte egyáltalán nem készültek. Egy átlagos fogyasztó sok esetben nem is tudott Hegyalján termesztett szőlőfajtát említeni, pedig a legtöbb termesztett fajta kizárólag itt található meg hazánkban nagyobb mennyiségben. Tokaj-Hegyalján jelenleg hat szőlőfajta telepíthető: Furmint, Hárslevelű, Sárga Muskotály, Zéta és Kabar. Ezek közül indult el szűk másfél évtizede hódító útjára a Furmint, ami azóta teljesen átírta a tokaji borok előtt álló jövőt. A nagy Furmint sikersztoriról Mészáros Gabriella, nemzetközi borakadémikussal beszélgettünk.

Világszínvonalú? Azt nem tudom… A mi éttermünket, a Gusteau Éttermet nagyon nehéz volt itt Mádon bevezetni. Sokszor nehéz, mert az alapanyagokat beszerezni körülményes. Azt a színvonalat, minőséget, amit mi itt képviselünk, azt Budapesten sokkal könnyebben meg lehet teremteni.
Amikor elkezdtük létrehozni a Szent Tamás Borászatot, akkor annak az volt az alapja, hogy Szepsy István azt mondta nekem, hogy jó lenne egy olyan kulináris dolog, egy hely, egy étterem Mádon, ahol a helyi borokat be lehetne mutatni, hangsúlyosan ki lehet emelni és ne kelljen adott esetben több 10, vagy 100 kilométereket utazni egy ilyen élményért. Én akkor megígértem, hogy mi csinálunk egy ilyet, ők meg fölvállalták, hogy csinálnak nekünk egy magas színvonalú bort. Ennek Karácsonykor lesz három éve.
A Mádi Körös termékszabályozás tulajdonképpen alatta van a termékleírásos termésmennyiségnek is, így mi még önként vállalunk egy mennyiséget, de ez nem kötelező. Mindenki használhatja a dűlőnevet, községnevet, aki betartja a termékleírásnak a szabályait, Mádi Kör tagnak pedig nem feltétlen kell lennie egy termelőnek.
Az elmúlt két évben számításaink szerint közel 4,5-5 milliárd forint értékben történtek magánbefektetők által létrehozott fejlesztések, beruházások a településen. Ezek főleg borászati jelegű cégek, létesítmények létrehozására, korszerűsítésére és bővítésére irányultak.
Reményeinknek megfelelően alakultak az események, mind a borászok jelentkezésében, mind a hajósok nevezésében elértük azt a létszámot, amivel terveztünk. Jó csapatok álltak össze a versenyekre és szép borokkal érkeztek a Bormólóra a borászatok is.
A legkedvesebb emlékem a három napból az a közel két és fél, három óra volt, amikor a regattát kísérő hajóról láthattam a résztvevő hajókat és rajtuk azokat a hajósokat, borászokat, akik a mi felhívásunkra jöttek el és bontottak vitorlát a szakma első regattáján. Jóleső érzés volt megpihenni egy kicsit és körülnézni, látni magam körül a dolgokat, ahogyan ezek a jókedvű csapatok egy emberként igyekeznek a legjobb eredményt elérni. Itt szembesültem a regatta ötletének sikerével először.
Borvidék települései:
Magyarország borvidékei:
MEZEI NYÚL VADAS MÁRTÁSSAL
Mezeink fürgéje kertem zöldjeinek mártásával
A mezei nyúl Magyarország legfontosabb szőrmés apróvadja. Társas vadászatokon (nyúlhajtások) vadászható. A vadgazdálkodás számára szintén fontos az élő nyulak befogása, melyeket főleg Olaszországba exportálnak. Évente mintegy 80-100 ezer nyulat lőnek, illetve 30-45 ezer élő nyulat értékesítenek. Húsa ízletes, de jellegezetes vadas ízét nem mindenki kedveli.
[...]
Tükrös bor
Átoltás
OWC