A Földművelésügyi Minisztérium előtt van a Tokaj-borvidéki közösségi infra­struktúra-fejlesztési program megvalósíthatósági tanulmánya. Az előkészítő egyeztetések már a télen megkezdődtek, a tárca szerint a tárgyalások hamarosan lezárulhatnak.

A minisztérium jóváhagyása után pedig elindulhat a mintegy 6,7 milliárd forinttal támogatott beruházás megvalósítása. Prácser Miklós, a Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanács elnöke a Magyar Időknek elmondta: elsőként az úgynevezett mobil palackozó- és szűrőegység készülhet el, ezek már jövőre a gazdák rendelkezésére állhatnak.
A mobil palackozók legnagyobb előnye, hogy a kistermelőknek nem kell külön-külön gépsorokat működtetniük, a technológia ugyanis házhoz megy. Bár az eredeti tervek szerint a közösségi infrastruktúra-fejlesztési program gerincét alkotó borászati feldolgozóegységekben is a 2017-es szürettel indult volna el a termelés, a jelen állás szerint a megnyitó egy évet csúszni fog.

"Az üzemek létrehozásának célja, hogy azok a kis- és családi gazdaságok is modern technológiával készíthessenek bort a szőlőjükből, amelyek ma tőkehiány miatt elavult berendezésekkel kénytelenek dolgozni" – mutatott rá Prácser Miklós. A közösségi feldolgozók által nőhet a kistermelői borok versenyképessége, ahogy a minőség is javulhat.

A fejlesztési tervben a hegyközségi tanács 10 kilométeres körzetekre bontotta a borvidéket. A tervek szerint a jövőben Sárospatak–Hercegkúton egy 5-7 ezer hektoliteres, Tállya, illetve Tarcal–Bodrogkeresztúr környékén pedig egyenként egy-egy 10 ezer hektoliter kapacitású feldolgozót hoznak létre. Tarcalon a hagyományos pezsgőkészítés feltételeit is megteremtik.

A beruházásokat a hegyközségi tanács által alakított nonprofit kft. valósítja meg, ahogy később a működtetésért is ez a társaság felel majd.
A koncepció lényege – mutatott rá Prácser Miklós –, hogy a leszüretelt szőlőt a gazdálkodók a legközelebbi feldolgozóba szállítják, ahol abból – a teljes tételt külön kezelve – jó minőségű bort készítenek, amelyet helyben be is palackoznak.

A szükséges technológiát is ehhez igazítják, így a feldolgozókban nem egy nagy tartály, hanem sok kicsi áll a gazdálkodók rendelkezésére. Fontos, hogy ne pusztán nagy mennyiségű egyenborokat készítsünk, hanem a családi gazdaságok külön, az arculatoknak megfelelő borokat tudjanak előállítani – jegyezte meg Prácser Miklós.
A kisgazdaság az így elkészített bort saját termékként hozhatja forgalomba, az értékesítési lehetőségeket pedig egy komplex marketingprogram segítségével bővítenék. A hosszú távú cél azonban az – mutatott rá az elnök – , hogy a kistermelők borait helyben, a Tokaj-hegyaljára érkező turisták vásárolják meg.

A tervek közt szerepel még egy melléktermék-feldolgozó, valamint egy európai színvonalú kutatólaboratórium létrehozása, amelyhez kapcsolódóan szaktanácsadói hálózatot alakítanak ki. Prácser Miklós szerint szükség van egy közösségi beszerző rendszer bevezetésére is.

Ha a szőlészetben-borászatban használatos dolgokat, növényvédő szereket nem külön-külön, hanem együtt, nagy tételben vásárolják meg a gazdálkodók, éves szinten 300-500 millió forint a borvidéken maradhat – tette hozzá.