A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet harmincadik Szőlő- és Bor Világkongresszusát Budapesten rendezi június 11-16-a között.

A nyitónapon Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter mondott köszöntőt.

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) 1924-ben alakult, akkori nevén Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatalként. Alapítói között ott volt Magyarország Spanyolország, Görögország, Franciaország, Luxemburg, Portugália és Tunézia mellett.
Az OIV 43 tagországgal, 4 megfigyelői státuszban lévő országgal és 10 megfigyelői státusszal rendelkező nemzetközi borszervezettel működik. Az OIV az egyetlen globális kormányközi, szakmai szervezet, amely ajánlásokat dolgoz ki és szakmai alapanyagokkal segíti az egyes országok szakmai szervezeteit és kormányzati döntéshozóit. Határozatai a tagországokra nézve kötelezőek s ezáltal közvetlen kihatása van a világ bortermelésének 70 százalékára.

Kiss Péter miniszter a rendező ország képviseletében beszédében elmondta:
"Örülünk és büszkék vagyunk arra, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet 30. kongresszusát Magyarországon tartja. Bár sokat kellett erre várni, mégis kicsit természetesnek érezzük, hogy több évvel ezelőtt benyújtott kérésünkre az OIV hazánkat választotta, hiszen Magyarország az 1924-ben megalakult OIV alapító tagja, s tagságunk máig folyamatos".
Hozzátette: "Magyarországnak évezredes szőlő- és borkultúrája van, történelme és gazdasága összeforrott a borral. Jelentőségét, valamint a magyar ember és a bor viszonyát szemlélteti, hogy nemzeti himnuszunkban - egyedüliként a nemzeti himnuszok között! - említés történik a borról. A szőlő mindig a nyugalom, a biztonság, a béke jelképe volt, hiszen aki szőlőt telepít, az hosszú távra számol, tudván munkája később érik be és sok éven át akarja munkája gyümölcsét élvezni" - mondta Kiss Péter.

Kitért arra is: az elmúlt 16-17 évben alapvető változás zajlott le a magyar szőlő-borgazdaságban. Lezajlott a privatizáció, keservek árán kialakulni látszik a hosszú távon a szakmában gazdálkodó tulajdonosi kör. Új, korszerű technológiával dolgozó pincészetek alakultak, nagyszerű borászok nagyszerű borai váltak nemzetközileg is ismertté. Az EU-ba történt belépésünkkel tovább erősödött az integráció iránti elkötelezettségünk - folytatta a miniszter.

"Érdekeltek vagyunk az uniós borrezsim változtatásában, célunk és érdekünk az európai, ezen belül a magyar borok versenyképességének növelése. De azt is valljuk, hogy nem veszíthetjük el a tradicionális értékeket. Hisszük, hogy a magyar bornak - mint minden más nemzet borának - egyedi értékei vannak, amelyek nem olvadhatnak fel valamiféle általános egyöntetűségben. Számos, a szőlészet-borászat jövőjét befolyásoló, meghatározó kérdés megtárgyalására nyújt alkalmat a kongresszus. Amikor a bor jövőjéről tárgyalunk, ne felejtsük el, hogy a bor kiemelkedik az élelmiszerek és az élvezeti cikkek közül. Kívánom, hogy a fajsúlyos kérdések megtárgyalása, a hasznos tudományos előadások meghallgatása mellett ismerjék meg a magyar bort, a magyar tájat, a magyar ember vendégszeretetét is" - zárta köszöntőjét Kiss Péter.


A hazai bortermelés adatai:

2006-ban hosszú idők óta először növekedett borkivitelünk. A 2005-ös 598 ezer hl után tavaly megközelítőleg 745 ezer hl magyar bor került külföldre, amely 24.5 %-os növekedést jelent. A magyar termelők számára a legfontosabb piac a hazai, hiszen itt adják el a megtermelt bor háromnegyedét. Statisztikai adatok szerint a belföldi forgalom évi 2,5 millió hektolitert tesz ki. A forgalomba hozott borok közel kétharmadát folyóborként adják el, és csak egyharmada kerül palackba. A folyóbor eladásában az asztali és tájborok közel 55%-ot tesznek ki, a minőségi borok aránya pedig 45%-ot. A palackban forgalmazott borok 60 százalékát az asztali és a tájborok teszik ki, míg 40 százalékát a minőségi borok adják.
Az élelmiszerboltok polcain a hazai borok dominálnak, ami 90 százalékos részesedést jelent, a külföldieké még mindig csak a tíz százalék. A minőségi borok túlnyomó többségben vannak az üzletek polcain, 86 százalék, az asztali és tájborok csak 14 százalékkal részesednek a kínálatból. Ugyanakkor ezek gyorsan forognak, és a két utóbbi kategória teszi ki a boreladás döntő többségét.
Az árakkal is hasonló a helyzet, az alacsony árkategóriában, ami 300 forintos literenkénti árat jelent viszonylag kevés terméket van (5 százalék), ugyanakkor ebben az árkategóriában a legnagyobb a boreladás. A kínálatban a legtöbb bor 300-800 forint, illetve a 800-2000 forintos árkategóriában található, viszont a minőség-ár arány a legkevésbé letisztult ebben a két árszegmensben.

A 22 borvidéken több mint 130 000 szőlőtermesztő, 12 000 borászati üzem tevékenykedik közel 90 000 hektár szőlőterületen.