2012-02-16 | Borutazó |Szerző:drkj |Fotó:drkj
A világ szőlészetében és borászatában meghatározó szerepet játszó két dél-amerikai ország ágazati körülményei számos tekintetben jelentősen eltérnek egymástól, azonban abban nagyon is megegyeznek, hogy termelőik már jó néhány éve egyre inkább az export növelésére fordítják figyelmüket.
Az adatok ezt messzemenően alátámasztják: az elmúlt évtized során a mennyiséget tekintve Argentína négyszeresére, Chile kétszeresére növelte borai külföldi eladásainak mennyiségét.

Szőlőültetvény az Andok lábánál
"Jelenleg a szőlőültetvények nagysága Argentínában 218 ezer hektár, amelynek 95%-án termelnek borszőlőt, Chilében a művelt területek 182 ezer hektárt tesznek ki, amelynek 64%-áról szüretelik a termést borkészítéshez történő felhasználásra.."
Tavaly Argentína 3,2 millió, Chile 4,4 millió hektoliter bort exportált 1,0 milliárd, illetve 1,4 milliárd USD értékben. Az argentin kivitel értéke 20%-kal, a chileié 10%-kal volt magasabb a megelőző évinél.
Egy közelmúltban közzétett felmérés arra mutatott rá, hogy a két szomszédos ország szőlő- és borágazata úgy ér el nagyjából hasonló exportsikereket, hogy főbb jellemzőik között egészen markáns különbségek vannak. Az egyik leglényegesebb, hogy Chile a teljes bortermelésnek valamivel több mint kétharmadát exportálja, Argentína esetében viszont szinte pontosan ugyanekkora arányt a hazai fogyasztás képvisel.
Jelenleg a szőlőültetvények nagysága Argentínában 218 ezer hektár, amelynek 95%-án termelnek borszőlőt, Chilében a művelt területek 182 ezer hektárt tesznek ki, amelynek 64%-áról szüretelik a termést borkészítéshez történő felhasználásra.
Chilében a területek 72%-án kékszőlőt termesztenek, illetve a 64%-án mindössze négy fajta (Cabernet Sauvignon, Merlot, Sauvignon Blanc, Chardonnay) osztozik. Argentínában a kékszőlők részesedése csak 51% és a négy fő fajtát (Malbec, Bonarda, Cabernet Sauvignon, Pedro Jiménez) összesen a teljes terület 42%-án művelik. Chilében az első számú fajta a Cabernet Sauvignon, amelynek részesedés 34%-os, Argentínában a hasonló szerepet játszó szőlő (Malbec) ugyanakkor csak 17%-nyi arányt képvisel. Argentínában a teljes szőlőtermés mintegy 80%-át egyetlen vidék (Mendoza) adja, Chilében a legnagyobb termést elérő régió (Maule) részesedése viszont csak 43%-os.
Az ágazat Argentínában 110 ezer, Chilében 80 ezer embernek ad munkát. A nagyobb borászatok vezető alkalmazottainak keresete az utóbbi időben már tükrözi az üzleti sikereket: egy friss újságcikk szerint Argentínában egy főborász 9-14 ezer USD közötti havi fizetést kap. ( Chilében 4-6 ezer USD lehet a hasonló bér.)
A fejlesztési tervek, illetve a hosszabb távú célok mindkét országban meglehetősen ambiciózusak. Az argentínai és chilei szakmai szervezetek által egyaránt a 2020-ig terjedő időszakra nemrég kidolgozott saját stratégia azt tartalmazza, hogy az évtized végére az exportnak el kell érni az évi 3 milliárd, illetve a 2 milliárd USD értéket.
Cimkék:Dél-Amerika
Ez az a hely ahol nem rég indult egy piac amit oly régóta vártunk, a Tokaj-Hegyalja Piac, ami először április 15-én került megrendezésre. Előtte is, utána is nagy volt az érdeklődés, most vasárnap május 13-án lesz a következő.
Ez egy hely ahol találkozhatnak a termelők a vevőkkel, emberek akik szívesen és szeretettel készítenek és mutatnak fel egy nagyon széles ajánlatot a helyi kincsekből.
Méheszek, sajtosok, lekvárosok, olajosok, sőt még ecet készítők is, akik jó borokból finom eceteket érlelnek. Egy házaspár aki a saját mangalicájukból készült árút hozzák. Örültek ennek a piacnak. Egy rendszeres találkozó ahol bemutathatják Nekünk amit alkottak. És bizony nagyon ügyesek!
[...]
Orbán Viktor miniszterelnök úr Kazahsztánban tett látogatásán az üzleti delegáció tagjaként Dr. Kiss István, a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatója is részt vett.
Orbán Viktor miniszterelnök a keleti nyitás politikájának szellemében, a magyar – kazah gazdasági kapcsolatok fejlesztése céljából találkozott Karim Maszimov, kazahsztáni miniszterelnökkel Asztanában.
A tárgyalásra magyar részről ötven cég, - mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, pénzügyi, gyógyszeripari, orvostechnikai és biotechnológiai, építő-, jármű- és gépipari, valamint energetikai vállalat – köztük a Tokaj Kereskedőház Zrt. is lehetőséget kapott a bemutatkozásra.
[...]
A múlt hétvégén családias, baráti hangulatban zajlott az első fővárosi rosé fesztivál, a Rosalia. Az idő gyönyörű volt, szebbet kívánni sem lehetett volna.
A ballagási ünnepségek és az anyák napja ellenére is szép számmal érkeztek a borozgatni, kikapcsolódni vágyó mosolygó emberek. A Rosé Gardenben rengeteg féle rosé-t lehetett kóstolni, emellett szép számmal voltak jelen fehér és vörös borok is, különös érdeklődés övezte a frizzante rosé-kat és természetesen Buday Péter, a Larus Étterem séfje által készített pompás falatokat, sülteket.
A rendezvényt dr. Váczi János, a 12. kerület alpolgármestere nyitotta meg, aki nagy szeretettel üdvözölte az új fesztivált és örömét fejezte ki, hogy a Gesztenyés kert egy újabb nagyszerű kulturális rendezvénynek adhat otthont.
[...]
A hosszúhetényi Szabó Pince, a szajki Hárs Pincészet és a szekszárdi Baron von Twickel Szőlőbirtok borai nyerték el a Zsolnay Kulturális Negyed Bora 2012 címet. A hagyományteremtő szándékkal megrendezett borversenyre a Pannon Borrégió négy borvidékének (Pécsi, Szekszárdi, Tolnai és Villányi) mintegy ötven borával neveztek a borászok.
A borokat szakképzett borbírálókból, borújságírókból, a PTE TTK Szőlészeti és Borászati Intézetének és a négy borvidék delegáltjaiból álló szakmai zsűri bírálta.
A zsűri három kategóriában (fehérbor, vörös házasítás és cirfandli) választotta ki a legjobb három-három bort, melyek közül a Zsolnay Kulturális Negyed igazgatója, Márta István által felkért társadalmi zsűri választotta ki végül a negyed borait.
[...]
Nem kell megtagadnunk a bűvös 3P-t (puszta, Piroska, paprika), de paprikás csirkével sem kell tovább villognunk a világ előtt, az viszont nem árt, ha rendbe szedjük magunkat, sokat mosolygunk, és külföldi sommelier-ket hívunk a magyar nagykövetségekre - derült ki az első Országimázs Konferencián, amelynek résztvevői a turizmus, a gasztronómia és a bor területén keresték az országimázs lényegét. Az is kiderült, hogy a régi magyarok teknősbékát ettek, és hogy a New York-i tőzsdén jegyzett leghíresebb magyar búzafaj nálunk már kipusztult.
Az országimázs egy megfoghatatlan, definiálhatatlan, de halaszthatatlanul szükséges valami, aminek része Budapest, a divat, a bor és a gasztronómia - ez volt a tanulsága a csütörtökön megrendezett első Országimázs Konferenciának, ahol turisztikai szakembereken kívül sztárséfek, borászok, divattervezők és fesztiválszervezők igyekeztek a fogalom végére járni.
[...]
Április 22. a Föld Napja. Ilyenkor fokozottan odafigyelünk mindarra, ami természeti érték. Tokaj-Hegyalja a Világörökség része, a térséget nemrégiben nyilvánították történeti tájjá, ami kifejezi, hogy ez a táj fokozott védelmet igényel természeti és épített értékei miatt.
Itt készülnek a világszerte ismert és elismert hungarikumok, a tokaji borok.
A 10 éves Béres Szőlőbirtoknál nem csak azt tudják, hogy hungarikumot szolgálni, értékeit, hírnevét, rangját építeni felelősségteljes feladat minden Hegyalján működő borászat számára, hanem azt is, hogy óvni és védeni kell azt a természeti környezetet, ahonnan ezek a nemes borok származnak. Ezért a Béres Szőlőbirtokon az elmúlt 10 évben lépésről lépésre tudatosan álltak át a környezetkímélő technológiákra.
[...]
2012. április 19-én került megrendezésre „A Mádi Kúria Szálló minőségi szolgáltatás fejlesztése infrastruktúra és eszköz fejlesztéssel egybe kötve” című projekt ünnepélyes zárórendezvénye. A több mint 89 millió Ft uniós támogatásból és csaknem 109 millió Ft önerőből megvalósult projekt keretében a Mádi Kúria Hotelhez kapcsolódóan új rendezvény- és konferenciaterem és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra került kiépítésre.
A rendezvényt a projektgazda, Kálmán Zsolt nyitotta meg a beruházás részleteinek ismertetésével. Ezt követően Mád polgármestere, Tatárka József beszélt a fejlesztésről.
Megjegyezte, hogy a településnek is fontos volt a beruházás, hiszen a megépített rendezvényterem alkalmas lesz közösségi bálok, borászati rendezvények megtartására is. Demeter Ervin, Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott is elismeréssel beszélt a projektről és azt kívánta, hogy a rendezvényeken keresztül a településen élőknek is sok öröme teljen a megvalósult fejlesztésben.
[...]
Ehhez az ajándékhoz csupán azt kell tenned, hogy megrendelsz legalább 4 tetszőleges palackot webshopunkból, és a 6-os karton 2 hiányzó helyét mi egy Rubin Cuvée 2010-es és egy Birtok Cuvée 2009-es borral töltjük fel.
Amennyiben így teszel kedvenc Polgár boraidat legkésőbb május 4. péntekig garantáltan házhoz szállítjuk, hogy azokat a május eleji napsütéskor már élvezhesd.
Rendelési feltételek:
[...]
A tavaly májusi szegedi borfesztiválon alföldi borokat kóstoló Tompa Imre vetette fel először, hogy mivel itt látványos fejlődés tapasztalható, szervezzünk szeptemberben egy szélesebb körű borkóstolót a fővárosban a véleményformáló borászati szakírók, újságírók számára.
A gondolatot azonnal megosztottam Frittmann Jánossal, aki arra figyelmeztetett, hogy mivel a 2011-es esztendő igen szépnek ígérkezik, toljuk ki az időpontot az év végéig. Így a primőröket is bemutathatjuk.
A szeptemberi szegedi bortéren már Kőrizs Imre és Ercsey Dániel is azzal a szájjal kóstolta az alföldieket, hogy milyen tételeket javasolnának bemutatni. Közös bölcsességgel 52 tételt jelöltünk, amiből 25-öt szándékoztunk magunkkal vinni a fővárosi borbemutatóra.
[...]
A hagyományt tovább öregbítve, idén a barack és az abból készült hungarikum, a barackpálinka játssza a főszerepet a VII. Budapesti Pálinkafesztiválon, május 10-13 között.
A látogatók az elmúlt évekhez hasonlóan ismét több száz párlat közül válogathatnak, de a tavalyi nagy sikerre való tekintettel elkészül ismét az év pálinkája, ezúttal barackból. Magyarország pálinkafőzőinek közös blendjét először a Budai Várban kóstolhatja meg a közönség.
Tavaly a Budapesti Pálinkafesztiválon új sorozat vette kezdetét: a rendezvényt tematizálták a szervezők a pálinka legfontosabb alapanyaga, a gyümölcs szerint. Elsőként a szilva mutatkozott be, idén pedig a barack kerül a középpontba. 2012 tehát a barack éve lesz!
[...]
DISZNÓTOROS TÖLTÖTT KÁPOSZTA
Magyarországi sváb recept
Azt mondják, a töltött káposzta melegítve az igazi. Kiváló téli étel, laktató és sokáig eltartható, akár két hétig is eláll az erkélyen vagy teraszon, ha hideg van. A fagyasztást is jól viseli. Tartalmas, kalóriadús, igazi téli fogás. A töltött káposztából nem érdemes kis adagot főzni, hiszen minél többször melegítjük, annál jobb lesz.
Nem csak Magyarországon kedvelt étel. Romániában sarmale vagy kicsinyítve sărmăluţe néven fut. Az arab nemzeti gasztronómiának is fontos része, természetesen ürühúsból. A svédek Kåldolmar (kal mint káposzta, dolmar, mint a betekert szőlőlevél) néven eszik a káposztalevélbe töltött darált húst és rizst, hozzá főtt krumplit, vörösáfonya lekvárt és mártást. Magyarországon a töltött káposzta első leírása 1695-ben, a Tótfalusi szakácskönyvben jelent meg, de igazán a 18. században terjedt el a Balkánon és hazánkban. Elődje a káposztás hús volt. Dél-kelet Magyarországon szármának is hívják.
Underberg
Édes tartalék
Palackérett bor