Kunsági borvidék

Történelem:

A Mohácsi vész előtti időkből nincs tudomásunk arról, hogy Kiskunság és a Nagykunság területén lett volna szőlőtermesztés. A további története nagyon hasonló a többi alföldi borvidékéhez (lásd Csongrádi borvidék).

A filoxéra pusztítása után megnőtt az immunis homokterületek értéke, ahol ez a veszélyes kártevő nem tudott megélni. A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megtöbbszöröződött. A XX. század 60-as éveiben végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítésével. A 70-es évektől kezdődően azonban már a rangos minőségi fajták kerültek túlsúlyba a nagyüzemi ültetvényekben és a kisgazdaságokban is. Nagy területen létesítettek ültetvényeket a pezsgő-alapbor termeléséhez is.

Terület:

28 647 hektár

Klíma:

Változatos, szélsőséges. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és az őszi fagyok is elég gyakoriak. Nyári hőségnapokon gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A legrosszabb termelésbiztonságú borvidékünk.

Talaj:

Többnyire dunai eredetű meszes homok, lösz, amely különböző vastagságú rétegben telepedett a mezőségi és réti talajokra. Helyenként vékony lepelként fedi (lepelhomok) a kötött (vályog, agyag) altalajt, más helyeken buckákat képez.

Szőlőfajták, borok:

Ezerjó, Kövidinka, Aranysárfehér - harmonikus összetételű, könnyed borok. Kadarka - rubinvörös, fűszeres illatú, zamatos. Kékfrankos - finom, fűszeres, könnyed.

Körzetek

1. Bácskai körzet
2. Cegléd-Monor-Jászsági körzet
3. Dunamenti körzet
4. Izsáki körzet
5. Kecskemét-Kiskunfélegyházi körzet
6. Kiskőrösi körzet
7. Kiskunhalas-Kiskunmajsai körzet
8. Tiszamenti körzet

Programok


Évi Virág - Ajándék»

Villány- Siklósi Borút Egyesület»