Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus bejelentése alapján, Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. Példátlan gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az ősember már ismerte és használta is a tüzet. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum szabadtéri bemutatóhelyet alakított ki. Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhely őskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi. A későbbi időkből a településen avarkori leletek is előkerültek. A települést írásban 1244-ben említik először. Földrajzi elhelyezkedése révén minden támadás érintette. A török időkben elnéptelenedett. Fejlődése az Eszterházyak révén 1727-ben kezdődött, ám az 1878-as tűzvész következtében a falu nagy része elpusztult. Az újjáépítés Klotz Ignácz plébános irányításával hamar elkezdődött.

www.vertesszolos.hu