A település első írásos emléke 1334-ből származik, mely Aba néven említi. A település három részből, Aba, Belsőbáránd és Bodakajtor részekből áll. A török támadások Aba települést is elérték, a XVI. század végére pedig teljesen elpusztult a falu. Az újraépítés a XVII. században kezdődött meg és hamar fejlődésnek indult. Bár az 1848-as szabadságharc aktív részese volt a település, a XIX. századra mégis magas fejlettségi szintet tudott elérni. Saját vasútállomással és postával rendelkezett. Virágzása csupán a II. világháború ideje alatt szakadt félbe, mikor is szovjet csapatok foglalták el. [...]

A település történelme i. e. 2500 körüli időkre nyúlik vissza. Első nevét a X. században itt élt birtokosa, a Saár  család után kapta. Az „Aba” előtagot Aba Sámuel király után, 1901-ben vette fel a település. Aba Sámuel alapította a község monostorát, ahol nyughelye is található. A falu életében - földrajzi elhelyezkedése révén - a szőlőtermesztés és a malomipar bírt kiemelkedő jelentőséggel. Virágzásnak a törökvészt követően, a banktőke megjelenésével, a XVIII. században indult. A szőlőkultúra napjainkban is meghatározó szerepet tölt be a település mindennapjaiban. [...]

Földrajzi fekvésének, elhelyezkedésének köszönhetően mindíg fontos szerepet töltött be a történelem során. Évszázadokon keresztül a Hernád-völgyi nemzetközi kereskedelmi útvonal egyik állomása, valamint Tokaj-Hegyalja nevezetes szőlőművelő és bortermelő vidékének része volt.

Abaújszántó már a XV. században mezővárosi rangot kapott. Kassa és Gönc után a legnépesebb városa volt a térségnek. A településen termesztett boroknak fő felvásárlója Krakkó volt. Abaújszántó mindíg is híres volt bortermeléséről és céhes iparáról. Lakosai jómóduak voltak, mely tükröződik a Fő utca lakóházainak megjelenésében is.

A város határában 1933-ban termálvizre bukkantak, amire fürdőtelepet létesítettek.
[...]

Ábrahámhegy nevét a szomszédos Salföld és Udvari között elterülő szőlőhegyről kapta. Bár már 1238-ból írásos emlék tanúsítja a község nevének eredetét, mai elnevezését csak a II. Világháború után kapta. A települést akkoriban kettéválasztó Burnót-patak jobb partja ugyanis, Salföld-Ábrahámként volt ismert.

Más Balaton környéki településekhez hasonlóan Ábrahámhegy is rómaiak által lakott terület volt. II. Endre királysága alatt királyi birtokká vált. A község jelentős fejlődését a Budapest-Tapolca vasútvonal megépítésének és az 1925-ben átadásra került vasútállomásának köszönheti. Az ideérkező nyaralók kiszolgálására még ugyanabban az évben megalakult a Fürdő- és Kultúrszövetkezet. A szövetkezet munkássága során 1927-ben megépítette a strand fürdőbejáratát és kabinjait. A későbbiek során feladatait az 1934-ben megalakult Fürdőegyesület vette át. [...]

[...]

Akasztó régészeti leletek bizonyítékai alapján  a római kor óta lakott terület volt. Első írásos emléke 1278-ból származik. A török támadások idején teljesen elpusztult települést a XVIII. századtól szlovákok építették újra. Ekkortól kezdődött meg a mai is jellemző szőlőtermesztés. Napjainkra a mezőgazdaság mellett a településnek jelentős jövedelme származik ,a horgásztavak és a lovassport révén az idegenforgalomból. [...]

A település első írásos emléke 1277-ből származik, mely Alberti birtok néven említi, míg Irsa első ilyen irányú emléke 1368-ra datálódik. A tatár valamint a török támadások következtében mindkét település elnéptelenedett. 1711-ben szlovák telepesek népesítették be újra a pusztákat, melyek gyors fejlődésnek indultak. Alberti 1784-ben mezővárosi rangra emelkedett, 1847-re pedig a vasútvonal is kiépült. 1950-ben a két település egyesítésével jött létre a mai Albertirsa, mely 2003-óta város. [...]

A telelpülés közelében található a középső bronzkórból származó földvár, a Pogányvár. Feltételezések szerint a a terület már a Krisztus előtti II. évezredben is a vatyai kultúra népeinek fontos szállásterülete volt. Első okleveles emítése 1365-ből származik. Alcsút már a XII. századi adóösszeírásban is mint nemesi falu szerepelt, adófizetési kötelezettsége nem volt. A XVII. században, a 15 éves háború során teljesen elpusztult. 1663-ban a pálos rend lépett fel birtokigénnyel, és jobbágyi sorba taszítani a falut. A nemesek érdekeit Komárom vármegye igyekezett megvédeni. A falu és a pálosok 90 évnyi civakodás után egyeztek csak meg.

1819-ben József nádor vásárolta meg az uradalmat. Ő kezdett a Váli-völgybe különleges növényeket telepíteni, ezzel megteretette a mai, közel 70 hektáros arborétum növényvilágát. Már a XVIII. században jelentős volt a környéken a szőlőtermesztés, mely az uradalom bevételeinek nagy részét is adta. 1819-27 között megépült Pollack Mihály tervei alapján Magyarország egyik legszebb klasszicista kastélya. A körülötte elterülő 44 hektáros angolparkba a királyi udvari kertész irányítása alatt több száz fajta egzotikus és hazai növényt ültettek. Ma a park az arborétummal együtt természetvédelmi terület és madárvédelmi rezervátum.

A II. világháborút követően a kastélyt és vele együtt a parkot és az arborétumot is államosították. A durva és tudatlan állami irányítású fosztogatás során a Habsburg család kastélyban őrzött értékes levéltára a helyszínenmegsemmisült. A kastélyban és az udvari pavilonokban állami gyermekotthont hoztak létre. 1950-ben Alcsút és Vértesdoboz Alcsútdoboz néven egyesült. 1996-ban a település határában található festői szépségű Mária-völgyben nyitották meg a régi uradalmi épületekből kialakított Pannónia Golf és Country Clubot

[...]

A település valószínűleg már a XI.század első felében létezett. A község határában rézkori sírokat, késő bronzkori és honfoglalás kori régészeti leleteket is találták. A falu első írásos említése 1743-ből származik, amikor Grassalkovich Antal gróf a középkorban elpusztult Debrővár (ma Feldebrő) határában svábok betelepítésével új falut alapított. A letelepedett zsellérek elsősorban szántóműveléssel és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Ennél azonban sokkal jelentősebbé vált a szőlőtermelés, melynek hírét a mai napig megőrizte a falu. A Grassalkovich gróf az itt élők számára templomot is építtetett, amelyet Eszterházy Károly szentelt fel 1762-ben.

A falut a szobrok falujának is szokták hívni a helyiek, mivel az utcákon számos szobrot és emlékművet láthatunk. Közülük talán az egyik legszebb a Mária-szobor. A híres debrői borokat megkóstolhatjuk a falu pincéiben.
[...]

A település történelme hitelesen a XVIII. századtól követhető nyomon. A lakosság összetétele, szerb (rác) és német nemzetiségű. Innen ered a település korábbi elnevezése: Rácnána. A II. világháborút követő kitelepítések révén megváltozott a lakosság összetétele. A német ajkú lakosok kitelepítésével megszűntek hagyományaik is. Helyükre magyar családok költöztek. Ma a dinamikusan fejlődő települést túlnyomó részben magyarok lakják.

[...]