Régészeti leletek bizonyítékai alapján a település az őskor óta lakott. Nevét a honfoglaló Nyék vezérről kapta. Nevének mai formáját, az Alsó tag kiegészítést a XVIII. században vette fel, az azonos nevű településtől való megkülönböztetés végett. A török támadások Alsónyéket is elérték. A török kiűzését követően a XVIII. században indult fejlődésnek a település. Az I. világháború alatt rövid ideig szerb megszállási terület volt, ezt követően azonban dinamikusan fejlődött a II. világháborúig. Az eddig virágzó mezőgazdaság, a háborút követő kollektivizálás révén hanyatlásnak indult. 1970-ben közigazgatásilag összevonták Bátaszékkel. A fejlődés újabb hullámát a rendszerváltás hozta, melynek révén újra önálló település.

[...]

A település történelme egészen a római korig nyúlik vissza, melyre számos régészeti lelet is utal. A középkorban királynéi birtoknak számított. Részt vett a török elleni harcokban is. A település virágkora a XX. században kezdődött a vasútállomás megépülésével, melynek révén kibontakozott a fürdőkultúra és a máig is virágzó idegenforgalom. [...]

A település első írásos említése 1208-ból származik. A török támadások idején szinte teljesen elnéptelenedett, templomát lerombolták, ám Szűz Mária szobra hihetetlen módon teljesen éppen megmaradt. A jezsuita egyházvezető felismerte az esemény csodálatos jellegét, így Andocs már a kora középkorban búcsújáróhellyé vált. A XVIII. században ferences kolostor épült, így jelentősége tovább nőtt. 1929-ben már 13 búcsúnapot tartottak. Az első világháború visszavetette a település fejlődését.
[...]

Andornaktálya 1939-ben két falu, Andornak és Kistálya egyesüléséből jött létre. Kistályát 1382-ben említik először, mint az egri prépost birtokát. 1552-ben, Eger első ostromakor a falvak lakossága a környező riolittufába vájt barlanglakásokban rejtőzött el. A török harcok idején teljesen elnéptelendetek. Andornak 1564-ben, míg Kistálya csak 1690-ben népesült be ismét. A barlanglakások később a Rákóczi-szabadságharc idején is menedéket biztosítottak a lakóknak. Mocsáry Lajos haladó szellemiségű demokrata politikus, aki Borsod megye alispánja volt, a XIX. század végén többször is itt tartotta meg tanácskozását a nemzetiségi vezetőkkel. Napjainkban Andornaktálya egyre inkább kertvárossá válik, ahonnan a lakók jelentős része Egerbe jár dolgozni. [...]

A mai település 1940-ben jött létre Apar és Hant községek egyesítésével. Apar első írásos említése 1314-ből származik. Nevét Apor vezérről kapta. A XIII. században területén Ágoston rendi monostor épült. A török támadások következtében elnéptelenedett. Az újranépesítéskor német családok telepedtek le. Ebben az időben erdőirtással új termőterületeket hoztak létre, melyen dohányt, szőlőt, és burgonyát termesztettek. A település a mai napig is sváb községként ismert, bár a II. világháború után bukovinai székelyeket is telepítettek itt le. [...]

A már bronzkorban is lakott település nevének eredete minden bizonnyal az itt élő Aba nemzettségre vezethető vissza. Egy legenda szerint azonban az itt élt apácákról kapta a nevet, akiket a törökök kútba dobtak. Kedvező elhelyezkedése és talán Mátyás király - kinek itt vadászlakhelye volt -közbenjárása, lehetővé tette, hogy a XV. században mezővárosi rangot kaphasson. Az itt termelt borokat a későbbiekben külföldre is értékesítették, többek között Mária Terézia és VII. Edvard angol király udvara számára is. Napjainkban a szőlőtermesztés mellett egyre nagyobb jelentősége van az idegenforgalomnak is. [...]

Régészeti leletek bizonyítékai alapján az őskor óta lakott terület volt. Első írásos emléke 1217-ből származik,nevét feltehetőleg az Árpád-korban itt álló apostolok tiszteletére szentelt templomról kapta. Apostag,1318-ban egyházi zsinat helyszínéül szolgált . A török hódoltság ideje alatt is lakott  maradt,  a török kiűzésekor azonban elpusztult. Újjáépítése a XVII. század végén kezdődött meg, de igazi fejlődésnek csak a XVIII-XIX. században indult mind kulturális mind gazdasági viszonylatban. Napjainkban is jól működő dinamikusan fejlődő település. [...]

Ásotthalom viszonylag fiatal település. Első írásos emléke 1778-ból származik. A XIX. században Szeged külterületeként tanyaközponttá fejlődött. Ásotthalom növekedése 1879-ben vett újabb lendületet  a szegedi árvíz elől idetelepülők révén. Ekkor épült fel a település iskolája és kezdődött meg az orvosi ellátás. A fejlődést a világháborúk eseményei lassították le, ám röviddel a II. világháborút követően,1951-ben megkezdődött az elektromos hálózat kiépítése, 7 évvel később pedig határozat született a strandfürdő felépüléséről. Kedvező hatással volt Ásotthalom életére, hogy 1968-ban határközséggé nyilvánították, valamint, hogy  1975-re kiépült a Szegeddel összekötő vasúthálózat. Napjainkra is a dinamikus fejlődés jellemzi a települést. [...]

A település a Hernád folyó völgyében, Miskolctól alig 18 kilométerre található. Első okleveles említése 1275-ből származik, Ozalou néven. Már a középkorban jelentős volt szőlő- és bortermelése, lovai és méhészete. I. Ferdinánd 1553-ban elzálogosította. Később Mária Terézia a nagyváradi káptalannak adományozta. A hol Borsod, hol Abaúj megyéhez tartozó településen többször is tartottak megyegyűlést. A XVI. század második felében már fiú és lányiskolája is volt. 1824-ben és 1854-ben tűzvész pusztította el a község legnagyobb részét, de mindkétszer újjáépítették. 1960-as években légvédelmi tüzérségi rakétabázis és honvédlaktanya épült a területén, de az 1980-as években bezárták. A Magyar-hegy parcelláiról, a híres, jó szőlő és bortermő dűlőről csodálatos panoráma tárul elénk a bőcsi sörgyártól a Zempléni hegységig, a Hernád-völgyén keresztül. [...]

Régészeti leletek tanúsága szerint, már a bronzkorban is lakott település volt. Első írásos emléke 1268-ból származik, nevét az Azar személynévből eredeztetik. A török támadás időszakáig virágzó település a XIV. században királynéi birtok volt. A török uralom alatt megerősödött, bár igazi fejlődése csak 1712-től kezdődött meg. Jelentős a településen a szőlőtermelés. Feljődését gátolta az 1977-ben történt más településekkel való összeolvasztása, ám 2002 óta ismét önálló település. [...]