A település határában feltárt leletek tanúsága szerint a környék már a bronzkorban is lakott volt. Később kelták, majd rómaiak telepedtek meg a vidéken. Nevének eredetét Árpád fejedelem egyik mondai ősétől, Zamurtól származtatjál. Másik magyarázat szerint az Aba Sámueltől, majd I. Andrástól a trónt magának külföldi segítséggel visszakövetelő Orseoló Péter menekült ide. Itt fogták el András vitézei, akik ezekkel a szavakkal vakították meg: "Számolj, Péter, vétkeidért!". A monda szerint innen ered a település elnevezése.

Első okleveles említése 1230-ból származik. Ez időben a Csák nemzetség tulajdona, majd később a Rozgonyiak birtoka lett. Lakói a törökök elől nyugatra menekültek. A XVII. században a Hochburg család német telelpeseket hozott a környékre. Ezt követően a település a Lambergek birtokába, majd tőlük ugyancsak házasság útján a Merán grófok tulajdonába került. A II. világháborút követően a Merán uradalmat felszámolták és az 1945-ös földreform során 200 család között osztották fel a területet. Az államosítás után ezeket a gazdaságokat szovjet típusú termelő szövetkezetekbe kényszerítették. Ekkor került felszámolásra a kisipart is. A hirtelen felszabaduló szabad munkaerő az iparosodó Székesfehérváron kapott munkalehetőséget. A település környékén termelt kiváló borok a mórival vetekszenek. [...]

Zánka régészeti leletek alapján már az őskor óta lakott terület. Első írásos emléke 1164-ből származik. A török támadások következtében elnéptelenedett település, a XVII. századi betelepítések révén épült újjá. Történelmében jelentős fejlődés a XX. századtól kezdődött meg az idegenforgalom kiépülésével. A Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum mára nemzetközi hírnévre tett szert. [...]

A mai település területén már a népvándorlás idejéből is maradtak fenn régészeti emlékek. A település első írásos emléke 1231-ből származik. A török támadások következtében elnéptelenedett települést először rácok, majd németek népesítették be. A XVIII. században már teljesen német ajkú volt a település. Lakosai a mezőgazdaság, ezen belül is a szőlőművelés révén lendítették fel a település gazdasági életét. A világháborúk és az azt követő kitelepítések visszavetették a fejlődést. Jelentősen megváltozott a település lakosainak összetétele, a kitelepített német ajkú lakosság helyére Romániából menekült székelyek érkeztek. Napjainkban a településen székelyek, németek és felvidéki magyarok élnek. [...]

Régészeti leletek alapján már az ókortól lakott terület. A település első írásos emléke 1015-ből származik, mely Zumba néven említi. A török támadások révén elnéptelenedett a település. A XVIII. század elején szláv betelepülők építik újra a települést. A század második felében a szlávok elköltöztek Zombárol és a mai Orosháza területén telepedtek le. A Zombán maradt német és magyar lakosok felvirágoztatták a mezőgazdaságot. A világháborúk utáni időkben megváltozott a lakosság összetétele. Téglagyár létesült. Ma is dinamikusan fejlődő település.

[...]

Régészeti leletek alapján már az ősidők óta lakott terület  volt. A középkorban elnéptelenedett  terület a XVIII. századtól népesült be újra.  A tanyavilág fejlődése révén 1952-ben önálló községgé vált. A település fő bevételi forrása a mezőgazdaságból származik. Jelentős azonban a MOL Rt. Gáztározói révén befolyó jövedelem, melyet településfejlesztésre fordít a vezetőség. [...]

A mai település területét  a XVIII. századig álattartás céljából hasznosították. Ezt követően a Jászságból idetelepültek népesítették be a pusztaságot. 1923-ban itt telepedtek le az I. világháborúban részt vett katonák illetve családjaik. 1949-ben  kiváltKiskundorozsmából és önálló község lett . Nevét az ún. „Forro Somboja”-ról, azaz a zsombéksásról kapta. A II. világháború után az állattartás mellett egyre nagyobb teret nyert a gyümölcstermesztés. Napjainkra  Zsombó a szatymazi őszibarack termőtáj részét képezi. [...]