Városok

Tiszaföldvár
Tiszaföldvár a Közép-Tiszavidékhez tartozó Nagykunság Szolnok-Túri-sík kistájegységében, Szolnoktól délre, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet alsó szakaszán a Tisza folyó középső szakaszán, a bal parton, a Tiszazug északi részén fekszik. A várostól legközelebb északra Martfű, délre Cibakháza, keletre Mezőhék található. [...]
Tiszaföldvár-Homok
Régészeti leletek alapján az őskor óta lakott terület. Első írásos emléke 1476-ból származik, mely Thyzafeudvar néven említi. Bár a középkorban jelentős település volt, a török hódoltság idején többször elnéptelenedett. A török felszabadítást követően pedig a Rákóczi-szabadságharc áldozata lett . 1723-ban magyar és tót telepesek népesítették be a területet. A Podmaniczky család uralma alatt a mezőgazdaságra alapozva gyorsan fejlődésnek indult. Tiszaföldvár az 1848-as szabadságharc aktív részese volt. Az ezt követő időszak a település gazdasági és kulturális virágzásának időszaka volt, melynek a világháborúk eseményei vetettek véget. A háborút követően új irányt vett a mezőgazdasági termelés a kollektivizált gazdaságokon. A rendszerváltással megszűnő egységek komoly munkanélküliséget eredményeztek. Napjainkra azonban a magánkézben történő gazdálkodás valamint az idegenforgalom növekedése új fejlődést jelent a városnak.
[...]
Tiszainoka
Első írásos emléke 1450-ből származik, mely Inottha néven említi. A település életében mindig is a folyó és a folyó adta lehetőségek játszottak fő szerepet. A Tisza ezen pontján 1961-ig faszerkezetű komp járt, ma pedig drótköteles komp üzemel. A lakosok nagy része foglalkozott a vízparti növények hasznosításával, így a kosárfonással, melynek ma is nagy hagyománya van. Mindemellett napjainkra jelentős a szőlőtermelés és az egyre erősödő idegenforgalom is. [...]
Tiszajenő
Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskor óta lakot terület volt. A település első írásos emléke 1469-ből származik, mely Jenew néven említi. A középkori település a török támadások következtében elpusztult. A mai Tiszajenő, A Vezsenyi szőlők és Pusztajenő területén jött létre. 1954-től  önálló településsé vált. A szőlőtermesztés mellett, a községben található a gyógyvíztermelő telep. [...]
Tiszakécske
Régészeti leletek alapján már az ősidők óta lakott terület volt. Első írásos emléke 1332-ből származik,mely Cheke néven említi. A középkori település a török támadások révén elnéptelenedett és a XVIII. századig lakatlan maradt. Ezt követően a, Nógrád és Hont vármegyékből érkező telepesek, a visszatérő eredeti lakosok révén újraépült a település. Az újonnan betelepülők azonban mind vallásban, mind etnikailag különböztek az „őslakosoktól” , ami két önálló település, Új- és Ókécske létrejöttét eredményezte. A két település párhuzamosan fejlődött, fejlődésüket az 1887-ben elkészült vasútvonal tovább segítette. A gazdasági virágzást a két világháború eseményei lassították. Majd a háborút követően 1950-ben a két település Tiszakécske néven egyesült. Az egységes település gazdasági és kulturális fejlődését mutatja, hogy 1986-tól városi ranggal bír.
[...]
Tiszakürt
A település első írásos emléke 1075-ből származik. Neve feltehetőleg a kürttel egymásnak jelző honfoglalóktól ered. A település kedvező természeti adottságainak köszönhetően, nemzetközileg is ismert turistacélpont, valmint jelntős szőlőtermő terület.
[...]
Tiszasas
A település történelme egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Első írásos említése 1348-ból származik. A település kedvező természeti adottságainak köszönhetően kedvelt kirándulóhely. Az önkormányzat legfőbb célja az idegenforgalmi lehetőségek kibővítése a turizmus továbbfejlesztése. [...]
Tiszaug
A település első írásos említése 1075-ből származik. 1472-ben Kinizsi Pál birtoka volt. A középkori település a XVII. század második felében elpusztult és csak a XVIII. században épült újjá a visszatelepülő őslakosok révén. A települést gyakran sújtotta árvíz, így 1868-ban és 1919-ben is. A település mai arculata az utolsó nagy -1919-es- árvíz után alakult ki. A település lakosainak fő bevételi forrása a mezőgazdaságból valamint a halászatból származik.
[...]
Tóalmás
Első okleveles 1406-ból származik, mely Almásként említi. A XV. századig a településnek több birtokosa volt, és rövid ideig mint királyi birtok működött. A török hódoltság következtében csaknem teljesen elnéptelenedett. A felszabadítást követően, az újraépült település lakosait a Rákóczi-szabadságharc eseményei sújtották. A gazdasági újjáépülés és fellendülés így csak az 1730-as években kezdődött meg az északi megyékből érkező telepesek segítségével. A XIX. századig Tót-Almás elnevezésű település 1898-tól a Tóalmás nevet viseli. [...]
Tófalu
A települést először 1352-ben említik oklevélben, Tóthfalu alakban. A történelem során többször elnéptelenesett. Szinte minden évszázadban más-más földesúr fennhatósága alá tartozott, többek között a Rákóczi család birtokában is volt. Végül a XVIII. században gróf Grassalkovich Antal telepítettett lakosokat a faluba. [...]

Ki-kicsoda

Blum János
Blum János 1970-es évek elején édesapjával kezdett el borral foglalkozni. Ekkor még egy pincével rendelkeztek a villánykövesdi pincesoron, ahová már az 1980-as évek elején kisebb csoportokat fogadtak. Igaz, ebben az időben még csak fennállókádakhoz támaszkodva,