Városok

Szank

Régészeti leletek bizonyítékai alapján az őskor óta lakott terület volt. Első írásos emléke 1451-ből származik, mely Zank szállása néven említi. Nevét feltehetőleg egykori tulajdonosáról kapta. A középkori település a járványok és a török támadások következtében elpusztult. Területe a XIX. századig gyéren lakott legelőterület volt, mely részben Kunszentmiklóshoz, részben Kiskunfélegyházához tartozott. A közeli településekről érkező betelepülők révén kialakult egy új település, mely 1874-re már község lett. Ekkor indult meg a ma is virágzó szőlőtermesztés. A fejlődést az I. világháború lassította le. A háború után 1928-ra kiépült a Kiskunmajsa-Kecskemét vasútvonal mely új lendületet adott a fejlődésnek. A II. világháborús események újabb megtorpanást jelentettek a gazdaságban. 1970-ben azonban a kőolaj és földgáz kitermelés révén, új lehetőségek nyíltak meg. Szank ma is dinamikusan fejlődő település.

[...]

Szatymaz

Régészeti leletek bizonyítékai alapján az őskor óta lakott terület volt. A mai település azonban csak 1950-ben jött létre. A Szatymaz név, - melynek eredetére több magyarázat is szolgál - 1676-ban szerepel először írásban. A XVIII. századtól állattenyésztés majd szőlőtermesztés folyt a területén. Állandó lakossága a XIX. századtól kezdett kialakulni, a Budapest-Szeged vasútvonal kiépülésével. A szőlőtermelés mellett jellemző az őszibarack termesztés is. A mezőgazdaság mellett a Fehér-tó nyújtotta természetvédelmi területéről is híres a település.

[...]

Szava

Első írásos emléke 1290-ból származik, mely Zawa néven említi. A közel 400 fős község gyönyörű természeti adottságokkal rendelkezik. A kis lakosságszám ellenére dinamikusan fejlődő település. [...]

Szécsisziget

A település első írásos említése 1403-ból származik. Nevét birtokosairól kapta, először a Szigeti később a Széchy család után. A történelem során más-más nemesi családok birtoka volt. Egészen 1945-ig a Szapáry család tulajdona. [...]

Szederkény

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskorban is lakott terület volt. A mai település Szederkény és Nyomja összevonásából jött létre 1948-ban. Első írásos emléke 1272-ből származik. A török hódoltság idején a Zrínyi család birtoka volt. A felszabadítást követően a kivonuló törökök elpusztították a falut. Az újraépítés és benépesítés 1720-ban kezdődött meg. Ebben az időszakban lendült fel a szőlőtermelés mértéke. A II. világháborút követő kitelepítések következtében megváltozott a település lakosságának összetétele. A német családok helyére magyarok érkeztek. Az 1950-es években létrehozott TSZ-ek csak látszólag voltak eredményesek, melyet bizonyít, hogy az 1980-as évek végére csődbe is mentek. A rendszerváltással megkezdődött a térség fejlődése, mely ma is tart. [...]

Szegi

A korabeli feljegyzések szerint Szegi már az 1200-as években lakott terület volt. A falu határában lévő Várhegyen hajdanán a Szeghy család vára állott, mely az idők során teljesen elpusztult. 1469-ben Mátyás király a falut Tokaj irányítása alá vonja. A Rákóczi-szabadságharc idején a település teljesen elpusztult. Az elnéptelenedett területet ekkor nevezték el Szegi-pusztának. A terület a császárhoz hű főnemesek birtokába került. Először Zerdahelyi László, majd Perényi Péter, Serédi Gáspár, végül Szapolyai János lett az újraépülő falu ura. 1606-ban már községként említik. Ez idő tájt keletkezhetett pecsétje, melynek tanúsága szerint már városi rangra emelkedett.

1913-ban belügyminisztériumi rendelet alapján elszakadhatott Bodrogkisfaludtól és önálló település lett Szegi néven. 1951-től ismét Bodrogkisfaludhoz csatolták és a két község közös neve Bodrogszegivé változott. 1991. május 1-től a helyiek akaratából ismét önálló településé vált.
[...]

Szegilong

Első említése Zugy néven 1370-ből származik. Nevét a környéket birtokló a Szeghy családról kapta. Megjelenésének korai alakjában - Szegi hosszúfalu - utalást találunk a falu szerkezetének jellegére is.

Szegilong már a középkorban lakott település volt. A történelem viharaiban többször elpusztult majd újjáépült. A települést a XVIII. században egy tűzvészt porig égette. Lakossága évszázadokon keresztül szőlőtermesztéssel és kőporbányászattal foglalkozott. Az itt élők számára ma is a szőlőtermesztés biztosítja a megélhetést. Az idők során mindvégig független, önálló település a rendszerváltást követően saját önkormányzatot hozott létre.
[...]

Szekszárd

A település első írásos emléke 1015-ből származik. Nevének eredetére több magyarázat is szolgál. 1061-ben I. Béla király bencés apátságot alapíttatott. Jelentőségét bizonyítja, hogy a XV. században már mezővárosi ranggal bírt. Virágzását a török támadások szakították félbe, melynek révén a kolostorát lerombolták, a várost pedig feldúlták. A XVIII. században indult fejlődésnek, céhek alakultak és megyeszékhely lett. A fejlődést az 1794-es tűzvész hátráltatta, de nem állította meg. A XIX. század fordulóján épültek meg a város mai arculatát meghatározó épületek. A szekszárdi Duna híd megépültével tovább nőtt a város jelentősége. Megyeszékhelyként kulturális, gazdasági központ, mindemellett kitűnő idegenforgalmi célpont.

[...]

Szelevény

A régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskor óta lakott terület volt. A tatárjárás következtében elpusztult települést a kunok alapították újra, ám ezúttal a törökök néptelenítették el. 1635-ben felépült település gyors fejlődésnek indult, 1844-ben önálló községgé vált. Az 1919-es árvíz azonban csaknem teljesen elpusztította Szankot. A település 1923-ra épült újra, fejlődését nagyban elősegítette az 1948-ra kiépült vasútvonal. A szőlőtermesztés mellett egyre nagyobb jelentősége van a Hármas-Kőrös nyújtotta idegenforgalomnak.

[...]

Szemely

A település első írásos emléke 1266-ból származik, mely Schemelként említi. Nevének eredetére több magyarázat is létezik. A török hódoltság a települést sem kerülte el, maga a település ugyan nem pusztult el, ám lakosainak összetétele megváltozott. A település fő bevételi forrása kezdetektől fogva a mezőgazdaságból származott. A XX. században sokakat elvándorlásra inspirált a nagyvárosokban kiépülő ipar nyújtotta munkalehetőség és magasabb életszínvonal. [...]