Régészeti leletek alapján a terület már az őskorban is lakott lehetett. Vára a tatárjárást követően IV. Béla uralkodása alatt épült fel, melyet a későbbi évszázadok során a veszprémi püspökök tovább bővítettek. A törökök nem tudták Sümeg várát bevenni, ám a Rákóczi szabadságharcot követően mégis megsemmisült, amikor az osztrákok felgyújtották és lerombolták. A XVII. században a várost kőfalakkal vették körül, melynek egyes részletei ma is láthatók. A falak védelmében a XVIII. században épült ki a mai Sümeg városmagja. Sümeg jelentősége tovább nőtt a kibővített Ferences templom és kolostor, valamint a Püspöki Palota intézményei által. Szőlőtermelésének fontosságára utal egyik városrészének „Tokaj” elnevezése. [...]

A település különös nevét a tatárjárást követően a cseh betelepülőkről kapta. Első írásos emléke 1436-ból származik. A török hódoltság következtében elnéptelenedett települést ekkor alapították meg újra. Mai nevét, Sümeg előtaggal 1902-ben kapta. [...]

Régészeti leletek alapján már a vaskorban is lakott település. Első írásos említése 1295-ből származik. Kedvező természeti adottságanak köszönhetően már a XV. században megindult a márvány bányászat. A település a török hódoltság idején is lakott vot, de fejlődése jelentősen visszaesett. [...]

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskortól lakott terület. A település első írásos emléke 1279-ből származik, mely Battyán néven említi. A XIX. századig azonban Csíkvár elnevezésű vámszedő tornyáról Csíkvárnak hívták, és csak 1875-ben kapta a mai nevét. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően mindig is jelentős helynek számított. A XIV. században már várral rendelkezett, melynek egy része ma is látható. Innen származik a nemesi Batthyány család. A török hódoltság ideje alatt is lakott maradt. Később a Rákóczi szabadságharc idején jelentős kuruc hadiszállás volt. A II. világháború eseményeiből is kivette részét. Napjainkban Székesfehérvár elővárosaként dinamikusan fejlődő település. [...]

Szabadhídvég község Fejér megyében, az Enyingi kistérségben található. A település lakosságának nagy része a közeli városokban talál munkalehetőséget. [...]

A település első írásos emléke 1332-ből származik. A török hódoltság csaknem teljesen elnéptelenítette. A XVIII. században először a Batthyány majd a Pallavicini család uralma alatt virágzott fel. [...]

[...]

A község neve minden bizonnyal a finn-ugor szád (száj) szóból származik. Első írásos említésének időpontja bizonytalan, egyesek 1215-re mások 1325-re datálják. A település többször elnéptelenedett, fejlődése 1620-tól kezdődött meg. A mezőgazdaság és ezen belül is szőlőtermesztés a mai napig is meghatározó a lakosság körében. Erre alapozva dinamikusan fejlődő település. [...]

Régészeti leletek bizonyítéka alapján már az őskorban is lakott terület volt. Első írásos emléke 1015-ből származik, mely Zajar néven említi. Mohács közelsége révén a török támadások áldozatává lett. Az újjáépítés és népesítés idején német telepesek érkeztek a területre. Bár a II. világháború után jelentős számban telepítettek ki lakosokat, ma is 70 százalékos a német nemzetiség aránya. [...]

A település történelme a Honfoglalás koráig vezethető vissza. Első írásos emléke 1015-ből származik, mely Zaka néven említi. A mai névalakját csak 1910-ben kapta. A Török hódoltság alatt is lakott település két részre, Wég-, és Felső-Szakára szakadt. A török kiűzésekor azonban mindkét település elpusztult. A XVIII. század első éveiben szlávok, 1776-ban pedig németek érkeztek a területre, akik megkezdték a falu újraépítését. Az I. és II. világháború megváltoztatta a lakosság összetételét. Az I. világháború után a szlávok elhagyták Szálkát, így 1945-ig kizárólag német nemzetiségűek lakták. A II. világháborút követő kitelepítések révén a németek száma erőteljesen megfogyatkozott, helyükre magyar családok érkeztek. A falu azóta mezőgazdasága révén töretlenül fejlődik.

[...]