Városok

Vonyarcvashegy
A mai Vonyarcvashegy 1850-ben Vonyarc és Vashegy összevonásából jött létre. A település szláv eredetű előtagja Vonyarc, melynek jelentése vincellér és az ősi hagyományos tevékenységre, a szőlőművelésre utal. A török időkben elnéptelenedett, de a szőlőültetvények révén újra benépesült. Manapság a szőlőkultúra ugyan háttérbe került az idegenforgalommal szemben, de jelenléte mégsem elhanyagolható. [...]
Zajk
A település első írásos emléke 1292-ből származik. A település hosszú ideig a Zayky család birtokában volt, akiket későbbiekben Zichy családként ismerünk a történelemből. [...]
Zákányszék
Régészeti leletek bizonyítékai alapján az ősidők óta lakott terület volt. A település első írásos emléke a XII. századból származik, mely Villa Sakani néven említi. Mai neve a Zákány családtól származik. A török hódoltságot követő felszabadítások után Zákányszék Szeged városához tartozó szőlőterület lett. A későbbiek folyamán egyre több volt a városból kitelepülő, majd az 1800-as évek elején megindult a tanyavilág kiépülése. 1924-ben gazdasági kisvasút épült, majd két évre rá megépült a vasútállomás is. 1950-re önálló településsé vált. A mezőgazdaságra alapozva ma is dinamikusan fejlődő település. [...]
Zalabér
A település első írásos emléke 1121-ből származik, mely Byr néven említi. A név feltehetőleg a Bér személynévből ered. A település földrajzi adottságának köszönhetően kiemelkedő jelentőséggel bír a mezőgazdaság, ezen belül is a szőlőtermesztés és a halászat. [...]
Zalahaláp
Első írásos emléke 1243-ból származik. Nevét egykori tulajdonosáról, a Halápi családról kapta. A település a XVI. században elnéptelenedett, de később újra benépesült. Egykoron határában bazaltbánya működött, mára azonban az idegenforgalom jelenti a fő bevételi forrást. [...]
Zalakaros
Első írásos emléke 1254-ből származik, mely Korus néven említi. Az egykor ingoványos területen fekvő, kis létszámú falu a XV. századra már jelentőssé településsé nőtte ki magát. Az ezt követő évszázadokban azonban komoly támadások érték mind a zsoldosok, mind a végvári katonák által. Legjelentősebb pusztítást azonban a törökök végezték. Az újjáépülés a XVIII. században kezdődött meg. Ebben az időben nőtt meg a szőlőtermelés jelentősége is. A település a XX. században fűrdőjéről vált híressé és ma is ez jelenti gazdaságának fő bevételi forrását. [...]
Zalaszabar
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a település ősidők óta lakott. Korábbi írásos emlékek Zabar néven említik. A település a török időkben sem pusztult el, mivel lakosai a támadások elől a közeli sűrű erdőkbe menekültek. Földrajzi elhelyezkedése révén kitűnő mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Ezáltal évszázados hírű szőlőtermesztésre és bortermelésre tekinthet vissza. [...]
Zalaszántó
Régészeti leletek bizonyítják, hogy ősidők óta lakott terület. A település első írásos emléke 1236-ból száramzik, mely Samtow néven említi. Mai elnevezése 1882-ből származik. A település neve is az egykori lakosok munkásságára utal, vagyis a szántó jobbágyokra. Ma elsősorban az idegenforgalom, valamint a szőlőtermelés adja az itt élők fő bevételi forrását. [...]
Zalaszentgrót
A település első írásos emléke 1247-ből származik. Nevét Szent Gellért püspökről kapta. A település a XV. században már mezővárosi rangra emelkedett. A török több támadást mért a településre, de várát soha nem tudta bevenni. A lakosság mégis adózni kényszerült az elnyomóknak. A törökök kivonulásával nem fejeződött be az ostromlás korszaka, előszőr a kuruc, majd a császári csapatok támadták a várat. A XVIII. századra olyannyira lelpusztult, hogy a romokat elbontották és helyén új kastély épült. Ezt követően azonban máig is tartó fejlődés vette kezdetét. [...]
Zamárdi
A terület már az őskorban is lakott volt. Első írásos emléke 1082-ből származik. A XVI. századig nem szokványos formában működött a település, hanem több kisebb közösségből, falvakból állt. A török hódoltság idején a falvak elpusztultak és csak a XVIII. századtól épült újra a tihanyi apátok közbenjárásával. Ebben az időben a mezőgazdaság volt a legfőbb jövedelmi forrás. Zamárdi idegenforgalmi jelentősége az 1960-as évektől kezdett el kibontakozni. Mára kedvelt üdülőközpont és jelentős szőlőtermelő vidék. [...]

Ki-kicsoda

Garamvári Vencel
Garamvári Vencel Borászmérnök. 1966-78 között a Törley Pezsgőgyárban dolgozott gyáregység vezetőként. 1978-tól a Hungarovin Rt-nél termelési igazgató, 1987-1990-ig kereskedelmi igazgató. A családi vállakozást 1990-ben, Vinárium néven indította. Először csak minőségi
Bakonyi Antal
Bakonyi Antal A borvidék számos nagy borászatánál dolgozott már. Jelenleg a Csányi Pincészet főborásza, termelési igazgatója.