Már az ősidők óta lakott terület. Régészeti leletek bizonyítják a rómaiak ittlétét is. A település első írásos emléke 1211-ből származik. A mai Balatonfüred több korábbi település egyesülésével jött létre. Igazi fejlődésnek a reformkorban indult. Természeti adottságai: a Balaton, a gyógyvízzé nyilvánított savanyúvíz, sok embert vonzott. Ezáltal kedvelt üdülőhely és kultúrközpont lett a város. Itt épült fel a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza. Innen indult az első balatoni gőzös. 1825 óta minden évben megrendezésre kerül az Anna-bál és a Balatoni nyári szezont is a Balatonfüredi vitorlásrendezvénnyel kezdik meg hivatalosan. A másodi világháború sem szakította félbe a hagyományokat, bár a település fejlődése ebben az időszakban stagnált. 1960-tól a fejlődés új lendületet vett. 1987-től Balatonfüred a „Szőlő és a bor nemzetközi városa”. [...]

Régészeti leletek alapján a település a római kor óta lakott. Első írásos említése 1121-ből származik. Neve feltehetőleg a Gyürk személynévből ered. Balatongyörök a török hódoltság ideje alatt is lakott terület maradt. Lakossága a mezőgazdaság mellett mészégetéssel is foglalkozott, innen ered a Meszes Györök elnevezés. A Festeticsek uralma alatt már a XVIII. századtól fejlődésnek indult, jelentős áttörést azonban csak a XX. százas hozott számára. A vasút kiépülésével a település neve Balatongyörökre változott és üdülőhellyé minősült, melyet a mai napig is betölt. [...]

A település történelme az Árpád-korig nyúlik vissza. Földrajzi és természeti adottsága révén a lakosság kezdetektől fogva mezőgazdasággal foglalkozott. Napjainkban azonban egyre népszerűbb turisztikai célponttá vált. Békéjét a monda szerint a török sem tudta feldúlni, ugyanis az elbeszélések szerint a „Török Halála” nevezetű sziklánál a halálba kényszeríttették a betolakodó törököket. [...]

A település már a római korban is lakott volt. Első írásos említése 990-ből származik, mely Knése néven említi. A tatárok és a törökök támadásai ellenére már a XVI. században mezővárosi rangra emelkedett. A település fejlődése látványosan csupán a XIX-XX. században indult meg a balatoni hajózás és a vasút megjelenésével. Az ekkor megkezdődött virágzást a két világháború is csak lassítani tudta. Balatonkenese ma is közkedvelt üdülőhely. [...]

Régészeti leletek tanusága szerint a terület már a római korban is lakott volt. Első írásos emléke 1316-ból származik. Nevét az egykori birtokos Keresztúri család után kapta. A települést azonban a Festetics család virágoztatta fel a XVII. században. Fejlődése azóta töretlen. 1891-től megkezdődött a szőlőtermesztés, melynek növekedését a filoxéra vész sem hátráltatta. Az elpusztult szőlők helyére új, ellenállóbb fajtát telepítettek. A déli vasút kiépülésével megnövekedett a látogatók száma és 1902-ben Fürdőegyletet létesítettek. A település virágzását a két világháború sem vetette vissza. Napjainkra Balatonkeresztúr a vele már teljesen összeépült Balatonmáriafürdővel együtt közkedvelt idegenforgalmi célpont. [...]

A település történelme a Honfoglalás koráig nyúlik vissza. Már az 1055-ből származó Tihanyi apátsági alapítólevél is említést tesz Lelléről. Kedvező földrajzi fekvése miatt minden korban megtalálták a történelem viharos eseményei. A XIX. századra a „Villasor” megépítésével híres üdülőhely lett. 1979-től 1991-ig Balatonboglárhoz csatolták. Napjainkban újra önálló település. [...]

A település terüelte már 3000 évvel ezelőtt is lakott helynek számított. Első írásos említése 1082-ből származik. Neve az Ősz személynévből ered. A török hódoltság idején kétfelé is fizetett adót, mégis majdnem teljesen elnéptelenedett. Lassan indult fejlődésnek a szomszédos településsel való egyesítés miatt. Mára azonban egyenrangúvá vált a többi balatoni településsel. [...]

A község határában található római kori villák tanúsága szerint, már a római kor óta lakott terület. Első írásos emléke 1328-ból származik. A történelme során elszenvedett viszontagságok miatt csak a törökök kiűzése után indulhatott fejlődésnek. A XX. század idején a település még Ábrahámhegyhez tartozott. Az akkori fejlesztések az ábrahámhegyi területére koncentrálódtak. Ennek köszönhetően Balatonrendes megőrizhette hagyományos arculatát. A legkisebb vízparti település 1991 óta rendelkezik önálló önkormányzattal. Napjainkban fő bevételi forrása a turizmusból és a borászatból származik. [...]

Régészeti leletek alapján Balatonszabadi területe már a kelták idején lakott volt. A mai település megalakulása a XIII. századra tehető. Első írásos emléke 1299-ből származik. A török időkben teljesen elpusztult. Bár újjáépítése még a XVI. században megkezdődött, újabb csapások miatt csak a XVII. század vége felé született meg a mai település őse. A két világháború lelassította a ugyan a folyamatot, de fejlődése azóta is töretlen. 1950-ben Siómarost Balatonszabadihoz csatolták. [...]

A település történelme egészen a keltákig vezethető vissza. Neve a szem szóból származik, mely minden bizonnyal az őrzésre utal, ami az itt húzódó római hadi utat volt hivatott figyelni. Első írásos emléke 1338-ból származik. 1323-ban pálos kolostor alapítottak. A török hódítások szinte teljes mértékben elnéptelenítették a települést. A kolostorból elmenekültek a szerzetesek és az üresen hagyott épület köveit a későbbi évszázadok során elhordták. A település újranépesítése és fejlesztése a Hunyady család révén a XVIII. században kezdődött meg. Az ekkor még Faluszemes nevet viselő község máig tartó fejlődése 1897-ben a Vasútállomás megépítésével indult. [...]