A település első írásos említése 1239-ból származik. Bak jelentőségét bizonyítja, hogy már a XV. században mezővárosi ranggal bírt. Virágzásának a török hódoltság vetett véget. Lakossága jelentősen megfogyatkozott, egykori vezető szerepét még a Széchenyiek irányítása alatt sem tudta visszanyerni. Tovább súlyosbította a helyzetet az 1839-es tűzvész, melynek következtében teljesen leégett a falu. A település fejlődése az 1898-ban kiépült vasútvonallal kezdődött meg. A második világháború ugyan némileg visszavetette a folyamatot, de a háborút követő években újabb lendületet vett az állami gazdaság intézménye révén. Mára a mezőgazdaság mellett az idegenforgalom is szerves része a település életének. [...]

A település tanyaközpontként, 1891-ben, Szeged-Felsőközpont néven jött létre. 1950-re önálló községgé nőtte ki magát. A lakosság fő bevétele a szőlő- és gyümölcstermesztésből, valamint fóliás, üvegházas növény és virágtermesztésből származik. [...]

Már az őskortól lakott terület. Történelme az Árpád-korig nyúlik vissza. Első írásos említése 1055-ből származik mely, mint „Dergeche”-ket, azaz a Dörgicse területéhez tartozó települést. Sokáig a királyi koronázási jelvények őrzőinek, az őrkanonok tulajdona volt. A török támadásai teljesen elpusztították a települést és csak 200 évvel később a piaristák birtokaként népesült be újra. Ma elsősorban üdülőhely, melynek említésre méltó szőlőkultúrája van. [...]

A terület már a római korban is lakott volt. Maga a település keletkezése az Árpádkorra vezethető vissza. Első írásos említése 1082-ből származik. A mai város, Káptalanfüred és Vörösberény egyesítésével jött létre. Az Almási nevet korábban a település szőlőültetvényes része viselte. A XIX. századi filoxéra járványt követően a szőlőtermesztés mellett megindult az idegenforgalom is, melyet a vasút kiépítés tovább lendített. Ma a Balaton egyik híres fürdőhelye. [...]

A település régészeti leletek alapján már ősidők óta lakott. Első írásos emléke 1121-ből származik, mely Buren néven említi. Földrajzi, természeti adottságainak köszönhetően, már ekkortájt is jellemző volt a szőlőművelés. A XVIII. században a Hunyady család uralma alatt folymatosan fejlődött a birtok. Ezt az 1848-as szabadságharc ugyan félbeszakította, de a Kiegyezés után újabb lendületet vett. A XIX. században megépült vasútvonalnak köszönhetően vált ismertté a település és lett a mai napig is kedvelt fürdőhely. [...]

A település régészeti leletek alapján ősidők óta lakott. Első írásos emléke 1211-ből származik. Mai nevét azonban csak a XX. század elején kapta. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének révén mindig is fontos szerepet töltött be. Talán ennek is köszönhető, hogy Balatonboglár volt a Dél-Balaton első vasúti állomása. Az eddig is kedvelt partszakaszt egyre többen látogatták. Népszerűségét tovább erősítette a később megépülő kikötő is. Az idelátogató és helyi fürdőzők, valamint a Balaton érdekeit szolgálva 1904-ben megalakult a Fürdőegylet. A második világháborút követő államosítás visszavetette a várost. 1960-tól azonban újabb fejlődés indult meg, mely a mai napig is töretlen. Megalakult a térség és egyben az ország egyik legfontosabb üzeme a Balatonboglári Borgazdaság Rt. [...]

A település első írásos emléke 1272-ből származik. A török pusztítások után a XVIII. században épült újra, négy Árpád-kori település egybevonásával, magyar és német telepesek által. Fő bevétele a szőlőtermelésből származik. [...]

Régészeti leletek alapján a római kor óta lakott település. Első írásos említése 1262-ből származik, mely Edelich néven említi. A település elnevezése személynévre vezethető vissza. A település a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, lakosságának száma azonban jelentősen megcsappant és csak évszázadokkal később a XVIII. századtól érte el korábbi népességét. Mivel a lakosság fő bevételi forrása a mezőgazdaságból származott, súlyosan érintette a filoxera járvány. A „kór” leküzdésére gyárat alapítottak, ám annak veszélyes, káros anyag kibocsátása miatt hamar be is zárták az üzemet. A második világháborút követően tűzvész pusztította. A település újjáépítése és fejlődése az 1970-es évektől kezdődött meg, amikor is termelőszövetkezet alakult és fejlődésnek indult a térség turizmusa is. [...]

A település történelme egészen a Honfoglalás koráig vezethető vissza. Első írásos emléke 1082-ből származik. Neve az Endre-András személynévből származik. Azon kevés települések közé tartozik, mely nem pusztult el a török hódoltság alatt, ám az ezt követő 15 éves háborúban mégis elnéptelenedett. Az újranépesítés már a XVII. században megkezdődött, ám jelentős fejlődés csak a II. világháború után volt megfigyelhető. 1970-ben összevonták Zamárdival, melynek következtében a fejlődés ugyan nem állt meg, de lelassult . 1995 óta Balatonendréd újra önálló. [...]

A település a római kor óta lakott, első írásos emléke 1086-ból származik, Villa Quaiar néven, melynek jelentése kilátó. A török hódoltság következtében elnéptelenedett és a XVII. században éledt fel újra. Fő bevételi forrása a szőlőtermelésből származik. [...]