Városok

Balatonszepezd

A település első írásos emléke a XI. századból származik, mely Szepezd néven említi. Neve a „szép” szavunkból ered. A település kivette részét a történelmi viharokból. Megfogyatkozott lakosságát német telepesekkel egészítették ki a XVIII. században. Az igazi fejlődést csak a vasút hálózat kiépítése hozta meg számára a XX. században. A szőlőművelés és bortermesztés mellett a község mindíg is jelentős fürdőteleppel is rendelkezett. [...]

Balatonszőlős

Régészeti leletek alapján a terület már az ősidők óta lakott volt. Első írásos említése 1121-ből származik. Birtokosa a középkorban több alkalommal változott. A török hódoltság évei Balatonszőlősre is rányomták bélyegüket. A falu csak a XVIII. században népesült be ismét. Ekkor telepedtek le német ajkú földművesek a vidéken, akik magukkal hozták a szőlőművelés kultúráját. A település az 1848-as szabadságharcban és mindkét világháborúban részt vett , így csak 1948 után indult fejlődésnek, elsősorban a mezőgazdaság révén. [...]

Balatonudvari

Elsőször 1093-ban, Odoury néven említi oklevél. Neve valószínűleg abból adódik, hogy királyi udvarnokok lakták. A község a vasút megépülésével vált jelentőssé az 1920-as években. Elsősorban mint fürdőhely illetve Szőlőtermelő vidék vált ismerté. Kiemelkedő látványossága, a temetőben található XIX. századi szív alakú sírkövek. [...]

Balatonvilágos

A mai település Balatonvilágos, Balatonaliga, Petőfi major és Mathiász telep összevonásával jött létre. Nevét az itteni világos talaj után kapta. A település fejlődése a vasút megépítése után vette kezdetét a XX. század elején. Ekkor vált széles körben népszerűvé a fürdőkultúra és megalakult a Balatoni Yacht Club is. Ma a Club Aliga strandterület és yachtkikötő várja az idelátogatókat. [...]

Ballószög

A település első írásos emléke a XIV. századból származik, mely Ballóság néven említi. A török támadások következtében elnéptelenedett és a XIX. századig lakatlan maradt. Ekkor kezdődött meg a terület erdősítése, valamint a szőlőtelepítés. A század végétől terjedt el a ma is alkalmazott szőlőtermesztési módszer. 1954-ben önálló községgé alakult. Napjainkra dinamikusan fejlődő település. [...]

Balotaszállás

Régészeti leletek bizonyítékai alapján az őskor óta lakott terület volt. Első írásos említése1493-ból származik. Nevét a tatárjárás utáni birtokosáról, Baltha kun kapitányról kapta. A török támadások következtében elnéptelenedett település területét sokáig legelőnek használták, és majd csak a XIX. században népesült be újra. A tanyavilág kiépülésével az állattartás mellett a szőlő- és gyümölcstermesztés valamint az erdőgazdálkodás is megjelent. A település 1952-ben önállósult, és azóta is a fent említett tevékenységi körökre alapozott gazdálkodást folytat.

[...]

Bár

Régészeti leletek bizonyítják, hogy a település már az őskorban is lakott volt. Első írásos emléke 1296-ból származik, mely Boor, illetve Or néven említi. A török hódoltság időszakát kettős adózással próbálták a lakosok átvészelni. 1599-ben a szabad hajdúk támadása pusztította el a falut. Az újjáépítés és a benépesítés során sok nemzetiségű településsé vált, mely a mezőgazdaságra támaszkodva kezdett el fejlődni. Ma a szőlőtermelés mellett az idegenforgalom is jelentős, melyet infrastrukturális fejlesztésekkel támogatnak. [...]

Barabás

A település az ukrán határ mellett található, határátkelőhellyel Munkács irányába. [...]

Bársonyos

Régészeti leletek alapján az őskor óta lakott település. Neve némely magyarázat szerint személynévből, mások szerint viszont a visszavonuló germán törzsek itt hagyott bársonypárnáiból származik. Bársonyos akkori lakói ellenálltak a támadó tatároknak, ezért azok porig égették. A tatárjárás után újra felépített, és felvirágoztatott település később a török hódítók áldozata lett. Ezt követően a XVII. században indult újra az élet Bársonyosban és ekkor kezdődött meg a napjainkban is virágzó szőlőtermesztés. [...]

Báta

A település történelme egészen a keltákig nyúlik vissza. Nevét a török eredetű Bata szó után kapta, melynek jelentése Sár, Sárvíz. Első írásos emléke 1015-ből származik, mely Bátatő néven említi. A mai alakjában használatos névalakot a XIV. században kapja. Földrajzi elhelyezkedéséből adódóan mindig is fontos hely volt mind kereskedelmi, mind hadi szempontból. 1093-ban Szent László király apátságot létesíttetett. A török hódoltság idején három ízben érte támadás. 1535-ben az utolsó támadást követően a bencések is elhagyják a települést. A törökök kivonulásával újabb támadás érte a falut. Ezúttal a Rákóczi szabadságharc alatt a rácok égették fel a falut. Ezt követően az újraépítést pestis járvány gátolta. Így viszonylag későn, csak a XVIII. században kezdődhetett meg a fejlődés. Megindult a Duna szabályozása. 1848-ban azonban a császári csapatok égették fel a falut. Az I. világháborúban ismét szerb megszállás alá került. A mozgalmas történelmi események dacára hagyományait megőrizve mindig újjáéledt a falu. Báta ma is a dinamikusan fejlődő települések soraiba tartozik.