Történelem:

A területen bizonyíthatóan a rómaiak alapozták meg a szőlőtermesztést, amit az avarok is folytattak. A honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén, s ide telepedett le a Árpád törzse.

A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szőlőt, de Mór község nevével csak a XV. században találkozhatunk. A kódexek tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig szépen fejlődött, de bora nem került külföldre. Ezt a kort úgy jellemzik, hogy a megtermett bor sok, a jó ivóvíz pedig kevés. Ezért a legtöbb helyen - védekezvén a betegségek ellen is - rászoknak a borivásra.
Itt is a török hódoltság akasztotta meg a fejlődést. A felvonuló csapatok pusztítási miatt a vidék csaknem elnéptelenedett s emiatt elpusztultak szőlők is.

A XVIII. század így már nem annyira folytatása a régi szőlőkultúrának, hanem megalapozási időszaka egy új gazdasági korszaknak. Valószínűleg ekkor találkozott és forrott össze a borvidék és az Ezerjó története. Az elpusztult, elmenekült lakosság helyett német telepesekkel népesült be a vidék. Ekkor telepedtek le Mórott a Kapucinusok is, akik a környék legjobb szőlőművelői lettek.

A múlt században a borvidék jelentősége egyre növekedett. Volt időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borok értékesültek a legmagasabb áron.
A homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.
1901-ben kérvényezte Mór község képviselőtestülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék", mert addig a neszmélyi borvidékhez tartozott.

Terület:

1 671 hektár

Klíma:

Általában a Dunántúl északi részeire jellemző és hazai viszonyainkat tekintve közepes értékű a szőlőtermesztés szempontjából. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma viszonylag jó termőhelyi viszonyokat alakít ki. Enyhe tél, sok légmozgás, mely a betegségeknek nem kedvez. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik.

Talaj:

Fő tömegében löszön, mészkőtörmelékkel kevert löszön, dolomiton kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barnaföld, rendzina, löszfelület és oligocén homok.

Szőlőfajták, borok:

Ezerjó - neutrális illat, erős savasságát kompenzáló nagy test jellemzi, férfias, kemény, elegáns, jó évjáratban ki nem erjedt cukrot is tartalmazó, de száraz jellegű. Tramini - intenzív illatú és ízű - esetenként lágy. Királyleányka - illatos, könnyed. Chardonnay - finom illatú, tüzes, nagy testű.

Körzetek

A borvidék nincsen külön körzetekre bontva.

www.moriborvidek.hu