A pincében történő bortárolásnál a → hordók alatti talpgerenda neve. Az ászok a hordók kitámasztását, tisztítását, gondozását (faabroncsok kicserélését stb.) biztosította. A keményfából készült, a pince méreteitől függő rúdpár változatos elnevezésekben él máig: csántérfa (Balaton-mellék, Duna–Tisza köze), gadnár, gantár, kantár vagy kantárfa (É-Mo.) (bajor-osztrák: Ganter ’talpgerenda’). Legrégebbi megnevezése az ászok (15. sz.), amelyhez a borkultúrával kapcsolatos szócsalád társul: ászokolás (a bor pincében érlelése), ászokhordó (az ászokfán levő, óbortárolásra szolgáló hordó), ászokvám, -pénz, gantárpénz (a 16–18. sz.-ban a kereskedelembe kerülő bor után járó földesúri vagy városnak adott pénzjáradék – É-Mo.-on). A hordókat az ászokon háromszögletű vánkus- vagy kötőfákkal ékelik ki.