Fából készült sajtoló szerkezet, amellyel szüretkor a szőlő levét kiszorítják. Három alaptípusa ismeretes:

1. Az egykarú emelő elve alapján, gerendával és csavarral működő bálványos prés vagy régős prés (Baumpress). Tájnyelvi alakjai: prős, pörös, peres. Lényeges szerkezeti eleme egy 3–4 m hosszúságú, vízszintesen elhelyezkedő gerenda (főfa, bálvány). Ennek egyik végét rögzítik, a másikon többnyire beleerősített, súllyal terhelt orsó van, amelynek segítségével szabályozható, egyenletesen működő nyomóerőt fejt ki. Az összezúzott szőlő a gerenda alatt elhelyezkedő melencében, présaljban levő garatban vagy törkölyös ládában van. Ennek tetejére deszkalapot (asztal) helyeznek, amelyre a papnak nevezett rövid, vastag gerendák kerülnek. A nagygerenda nyomása a papra nehezedik, s ezáltal sajtolódik ki a törkölyládában levő szőlő. Tekintettel a bálványos borsajtók nagy méretére, itt a présház ezek méretéhez igazodott.

2. A borsajtók másik fő típusa a csavar elve alapján működő középorsós sajtó. A középorsós borsajtók vázát egy hasáb forma talpba ácsolt két függőleges oldalgerenda alkotja, amelyeket fent egy vastag kötőgerenda, bálvány kapcsol össze. Ebbe illeszkedik az orsó vagy csavar, amelyet a csavarfejen keresztüldugott rúd segítségével lehet lejjebb és feljebb csavarni. A talpon helyezkedik el a lécekből összeállított, négyszegletes kosár, amelyben a sajtolandó szőlő van. A tetejére helyezett papra nehezedik a csavar szorító ereje. A kötőgerenda, amelyben a csavar le-fel jár, átfordítható, hogy a törköly ki- és berakásakor a csavarfej ne akadályozza a munkát. Későbbi fejlődés eredményének tekinthetők a középorsós borsajtók ún. felülhajtós változatai. Lényege, hogy a hajtókar a csavarnak a keresztgerenda fölé kinyúló végébe illeszkedik. Ily módon a sajtót szabad téren elhelyezve teljes, 360 fokos fordulat végezhető, tehát nagyobb erő fejthető ki, míg az eredeti (ún. alulhajtós) változatoknál csak 180 fokos fordulat érhető el. Mind a bálványos, mind a középorsós sajtók változatai ez utóbbi kivételével helyükön rögzítettek. Ez nagymértékben biztosítja e hatalmas szerkezetek szilárdságát, a helyváltoztatás pedig súlyuk és méretük miatt amúgy sem lenne célszerű.

3. A harmadik alaptípust az állóorsós sajtók képviselik. Elterjedtebb népi nevei: gyertyás prés, kosos prés; szerkezetileg azonosak a sajtprésekkel. Leggyakrabban kétorsósak, amelyek a középorsós borsajtóknál használt két oldalgerenda szerepét is betöltik. Előfordul egyorsós változata is. A fatörzsből faragott, lábakon álló talpon itt is lécekből összeállított négyszegletes kosár helyezkedik el. A nyomóerőt a vízszintesen elhelyezett nyomópalló közvetíti, amelyet két anyacsavar segítségével szorítanak egyre lejjebb. Elterjedési területe az eddigi kutatások alapján meglehetősen szűk.

A termelés kiterjedése és a gyári prések elterjedése közötti intervallumban áthidaló megoldásként a házi készítésű borsajtóknak országszerte elég nagy változatossága alakult ki. Valamennyinek jellemzője, hogy a tájilag használt prések működési elvén alapultak, de azoknál könnyebb, egyszerűbb, gazdaságosabb szerkezetek voltak.