"Az országban átlagos évjáratonként megtermelt 800-900 000 tonna gyümölcs helyett maximum 450-500 000 tonnát tudnak majd betakarítani a gazdák az idén.."

A kajszi-termés több mint felét már virág formájában leszüretelt hajnali fagyok miatt ősztől a kelleténél kevesebb, sőt átmeneti hiány is lesz az addigra meg is dráguló barackpálinkából, de a szilva-, cseresznye-, és meggypárlatokkal sem lesz ez másként.

Hiába mutat az élelmiszerek kiskereskedelmi eladása értékben 6 százalékos növekedést, mennyiségben pedig stabilitást az idei első 4 hónapban a Nielsen piackutató adatai alapján, régen indult ilyen baljósan az év az élelmiszer-feldolgozóknak. Csak a húsvéti fagyok - egyik napról a másikra - becslések szerint - több mint félszáz milliárd forintot húztak ki a piaci szereplők zsebéből. A kertészetekben, szántóföldeken, akácerdőkben bekövetkezett fagykár és emiatt a feldolgozóiparban várható alapanyag-mizéria, elmaradó export együttesen már az előzetes adatok alapján is legalább 60 milliárd forinttal csökkenti majd az élelmiszergazdaság idei bevételeit és az évnek még csak a harmadán vagyunk túl.

Drága pálinka, drága gyümölcslé - Ezt hozzák a fagykárok idén

Mindebből egyelőre csak a közvetlen kertészeti károkról állnak rendelkezésre egyelőre előzetes adatok. Eszerint a gyümölcsösökben közvetlenül okozott fagykár jelentősen meghaladhatja a tavalyi, mintegy 15 milliárd forintot. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke főleg a barackosok esetében 60-70 százalék fagykárt is valószínűsít, de az átlagos - mintegy 40 százalékos - kár is jóval meghaladja a gyümölcsösökben a tavalyi 30 százalékos kiesést. Egyes térségenként ennél nagyobb, 40-50 százalékos - Bács-Kiskun megye kajszi-ültetvényeiben 60-80 százalék, az őszibarackosaikban 50-60 százalékos kárt is regisztráltak.

Begyűrűző fagykárok

Eszerint országosan legalább 20-25 milliárd forintra tehető a közvetlenül a gyümölcsösökben keletkezett fagykár, de az alapanyag-szűke miatti bevételkiesés - más szakértők számításai alapján - azonban ennek két-háromszorosa is lesz majd a feldolgozóiparban. Ebben nem szerepelnek olyan, más szektorokat érintő tételek, mint a szőlő. Baja környékén 70-80 százalékot is elérheti az összesített fagykár, a Csongrádi és a Kunsági Borvidék déli részén is tarolt a lehűlés, amely a Mohács környéki és a Szekszárdi Borvidék szőlőit is károsította.

Az országban átlagos évjáratonként megtermelt 800-900 000 tonna gyümölcs helyett, amelyből 500 000 tonna szokott lenni az alma, ugyanis maximum 450-500 000 tonnát tudnak majd betakarítani a gazdák az idén. A szokásos gyümölcstermés felét adó almásokat ugyan - Békés megyét és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Balkány térségét kivéve - általában nem tizedelte olyan mértékben a fagy, mint a csonthéjasokat, ezért az almafeldolgozás várhatóan nem fog akkora kárt szenvedni, mint a többi gyümölcsféléé, de a bevétel borítékolhatóan így is elmarad a jobb évektől. (Tavaly, szintén a fagykárok miatt az almatermés 30 százaléka esett ki: csupán 350 ezer tonnát szüreteltek le.) Az alma várhatóan jobb idei termése így javíthat a feldolgozók idei üzleti számain, de még nincs vége az évnek. Értékben azonban rendre a csonthéjas gyümölcs: a meggy, a kajszi-, az őszibarack adja a gyümölcsszektor - tavaly mintegy 87 milliárd forint - termelési értékének nagyobbik felét.

Az elmaradó bevétel legelőször a korai fajtákkal, júliusban induló kajszi, illetve a még koraibb érésű meggynél és a cseresznyénél mutatkozik először. A fagykárról beérkezett előzetes adatok alapján a csonthéjasok termése így is elegendő lesz a hazai friss gyümölcs igények ellátására, Mártonffy Béla se vár hiányt, de a szokásos exportvolumenhez már nem lesz elegendő. A kis termés - az alapanyaghiány - miatt jelentősen visszaszorulhat a kivitel olyan jól bevezetett nyugat-európai piacokra, mint a német, ahol piacvezető a magyar kompótmeggy. Némi reménysugár az exportálóknak, hogy főleg az érdi meggy fajták károsodtak leginkább a fagytól, az újfehértói későbbi fajták - az első benyomások alapján - kevésbé, és a gyászos országos képen még valamit szépíthet az utóvirágzás.

Komoly károk a pálinkabizniszben

A korai gyümölcsöket ért fagykár mellett nagy gond a szárazság és a hirtelen, átmenet nélkül érkezett nagy meleg is, emiatt még rosszabb termésre lehet számítani, erősítette meg Losó József, a Mirelit-Mirsa Zrt. vezérigazgatója is. Ám a rossz gazdasági helyzet miatt nem biztos, hogy az áremelést az indokolt mértékben végre is tudja hajtani az iparág.

Nehéz szezon vár tehát a konzerv és hűtőipar mellett a rostos gyümölcslégyártókra is. Az égi csapás nem kímélte ugyanis a gyümölcsitalaival piacvezető Sió-Eckes Kft. integrációjába tartozó dél-balatoni, Siófok alatti, somogyi térséget sem. Az évi mintegy 20 000 tonna gyümölcsöt, ebből 1500 tonna kajszit felvásárló Sio-Eckes-nél azonban még becsülni sem merik az elkerülhetetlen alapanyagár-emelkedés mértékét, hiszen a pálinkafőzdék is fokozzák a keresletet. A drágulás felső határát azonban értelemszerűen a nemzetközi piaci árak szabják meg. Az azonban már látszik, hogy a költségnövekedést csak részben tudják a gyümölcslevek nagykereskedelmi árában érvényesíteni a léüzemek, mert rugalmatlan a fogyasztás, nem fogadja el az áremelést. Így is 4 év alatt egyharmadával csökkent a gyümölcslevek hazai eladása, az újabb alapanyag-drágulás így - az érintettek szerint - padlóra küldheti a feldolgozókat.

A pálinkafőzdékben szintén aggódva figyelik a fagykárról érkező jelentéseket, hiszen az alapanyaghiány, a túl drága gyümölcs ellehetetlenítheti az idei feldolgozást. A kiéleződött versenyben még a prémium pálinka árát nem tudják a költségnövekedés arányában - például palackonként 5000 forintról 7000 forintra - emelni, mert nem fogadja se a viszonteladó, se a fogyasztó, a jövedelmezőség így az idén a kritikus határ alá csökkenhet, mint legutóbb a 2010-es évjáratnál. A pálinka eredetvédett termék, csak hazai gyümölcsből készíthető a jogszabályok szerint, ha kevés a gyümölcs, akkor kevesebb termék is lesz. Átmeneti hiány is várható egyes márkák bizonyos pálinkáiból.