Villányi borvidék

Történelem:

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, amit bronzkori leletek is tanúsítanak. A szőlőművelés eredete feltételezhetően a keltákig, bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 ha szőlőtelepítést dokumentál.

Honfoglalás után a területen a Kán, Kalán és a Bor nemzettség telepedett le. Később valószínűleg királyi birtok volt.
A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt. Erre utal, hogy IV. Béla király 1247-ben, a szársomlyói vár alapítólevelében, említi Harsány határát a szőlőkkel.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, de a szőlőtermesztés nem szűnt meg, mert a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A mohácsi vész idején a terület Perényi Péter tulajdonában volt. Az elpusztult magyar faluba a törökök szláv, rác népességet telepítettek. Ők hozták magukkal a Kadarka fajtát, és a héjonerjesztéses vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be.

A török uralom alatt elpusztult szőlőterületet gyorsan pótolták, sőt tovább növelték. A megfogyatkozott lakosságot a XVII. század végétől folyamatosan, szervezetten pótolták főleg német nemzetiségűekkel. Betelepülésük jelentős változásokat eredményezett a szőlőtermesztésben és a borászatban. Magukkal hozták "Portugieser" azaz a Kékoportó szőlőfajtát is.

A falvak közelében pincesorok épültek. A kis présházakból nyíltak a rövid, ritkán elágazó nem mély pincék. Itt dolgozták fel és erjesztették a leszüretelt és szekéren álló nagy hordókban odaszállított termést. A Villányi bor egyre nagyobb hírnévre tett szert, jelentős exportárúvá vált.

Terület:

1 765 hektár

Klíma:

A terület klímája a mecsekaljai borvidékhez hasonlóan szubmediterrán jellegű, A z időjárás meleg és elég száraz. A több oldalról védett lejtők melegét a Földközi tenger vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti.

Talaj:

Talaja fő tömegében lösz és vörösagyag, a löszhöz egyes helyeken triászkorú dolomit, mészkő és júramészkő keveredik.

Szőlőfajták, borok:

Portugieser (Kékoportó) - fajtajelleges, finom csersavtartalmú,
Kékfrankos, Cabernet sauvignon, Merlot - sötét-rubinszínű, telt, testes, fűszeres zamatú borok. Olaszrizling - hosszú, tüzes fehérbor. Hárslevelű - nagy testű, szép savú bort ad. Siklós környékén inkább fehér-, Villány környékén pedig vörösbort termelnek.

Körzetek

1. Villányi körzet
2. Siklósi körzet

http://www.borut.hu


Bujdosó Szőlőbirtok és Pincészet»

Garamvári Szőlőbirtok»

Ametiszt Hotel Harkány»

Belward Pincészet»

Blum Pince - Borozó Vendégház»

Bock Borászat»

Bock Hotel Ermitage**** & Óbor Étterem»

Évi Virág - Ajándék»

Gere Tamás és Zsolt Pincészete»

Neiner Pince»

Polgár Pincészet»

Villány- Siklósi Borút Egyesület»

Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet»

St. Andrea Szőlőbirtok és Pincészet»

Deé Családi Pincészet»

Szél Fiai Fogadó és Cellárium»

Disznókő Szőlőbirtok és Pincészet»

Erzsébet Pince»

Gróf Degenfeld Kastélyszálló»

Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és Pincészet»

Oroszlános Borvendéglő és Borhotel****»

Patricius Borház»

Puklus Pincészet»
Rákóczi Pince és Udvarház»
Szepsy Pince»

Tokaj Nobilis Szőlőbirtok»

Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok»