Képünk illusztráció: a Vinartis webáruház kétszer finomított, színtelen-szagtalan, természetes mustsűrítményt tartalmazó kannái vannak rajta.

"Az a termelő, aki hektáronként száz mázsa fölött termel, eleve rossz alapanyagot tud csak beadni, és ha nincs komolyabb elvárás, akkor ebben a kérdésben változás sem lesz. Szociálisan ez egy súlyos kérdés, hiszen több mint tízezer embert érint. De ha csak."

A Hír24 információi alapján az édesített borok körül kialakult vita miatt kellett távoznia a Tokaj Kereskedőház éléről Kiss Istvánnak. A tokaj-hegyaljai első vonalba tartozó pincészetek és borászok már régóta küzdenek azért, hogy a száraz borból készített, utólagosan, mustsűrítmény hozzáadásával a kellő szintre édesített borok visszaszoruljanak a piacon, ezek ugyanis a borvidék hírének nem tesznek jót, és a fogyasztót is becsapják azzal, hogy édes borként árulják őket, nem pedig édesítettként.

Ha nincs sűrítmény, minőségi szőlő kell

A Tokaj Kereskedőház eladott borainak 60-70 százaléka utólag édesített bor. A Hír24 szerint Kiss István nem akart belemenni abba a bizonytalan helyzetbe, hogy vagy kevesebb szőlőt vásárol fel, vagy az édesített borok visszaminősítésével (tehát hogy azok ne tokaji OEM-borként, hanem zempléni OFJ-borként fussanak a jövőben) a szőlőfelvásárlási árakat csökkenti a cég. Számítások szerint a cégnek a minőségi váltás százmilliós kiesést okozna, ezért az csak politikai akarattal és állami támogatással érhető el – utóbbiról a hírportál szerint a tulajdonos MNV Zrt. hallani sem akar.

A tokaj-hegyaljai borvidék egészét nézve jóval nagyobb az utólagosan édesített borok eladásának aránya, mint a Tokaj Kereskedőháznál: Marcinkó Ferenc, a tokaji hegyközség elnöke szerint a tokaji borok 80-85 százalékát édesített borként értékesítik a termelők. Marcinkó óvatos a kérdésben: szerinte a tokaji borédesítés szabályozásának változtatása előtt érdemes lenne piackutatást végezni arról, miként reagálnak erre a fogyasztók.

Tokaj-Hegyalja nem szociális kérdés

Kovács Tibor, a Tokaj Hétszőlő birtokigazgatója ősszel a hvg.hu-nak adott interjújában így fogalmazott a sűrítményezésről: „Ha komoly helyen előadnám, hogy márpedig be kell tiltani a sűrítmény használatát, magamra vonnám a bortermelők 80-85 százalékának haragját. Azt kérdeznék, hogy mit csináljanak a furmintjukkal, amit csak úgy tudnak eladni, ha beédesítik? Erre a logikus válasz az, hogy tessék aszút készíteni, és amiből meg nem lehet, abból meg tisztességes száraz furmintot. De ezt senki nem meri kimondani. Helyette a bortörvény legalizálja a csalást.”

A Hétszőlő birtokigazgatója az interjúban arról is beszélt, hogy azzal, hogy a Tokaj Kereskedőház állami segítséggel végül minden évben megveszi a szőlőtermelők borkészítésre nem nagyon alkalmas szőlőjét, aligha segít bárkinek is. „Az a termelő, aki hektáronként száz mázsa fölött termel, eleve rossz alapanyagot tud csak beadni, és ha nincs komolyabb elvárás, akkor ebben a kérdésben változás sem lesz. Szociálisan ez egy súlyos kérdés, hiszen több mint tízezer embert érint. De ha csak innen közelítünk, akkor a helyzet sosem fog megváltozni” – fogalmazott a Hétszőlő vezetője.

Idevág a tokaji szőlészeti és borászati kutatóintézet őszi felmérése: tizenöt félédes-édes bort vásároltak Tokaj, Bodrogkeresztúr,Tarcal, Mád, Tállya, Sátoraljaújhely településeken olyan helyeken, ahol ki volt írva, hogy van eladó bor, és ezekből csupán három volt fogyasztásra alkalmas, és csak egy olyan volt, ami hozta a tokaji borvidékre jellemző ízjegyeket. A felmérés nagy botrányt okozott a borvidéken: számos kistermelő kérte ki magának, hogy a kutatóintézet a boraikat bírálja.