Tokajt, mint a környék nevét először 1067-ben említik, ekkor már szőlőtermesztő vidék volt. A város neve régi okmányokban Tokota, Tochol, Tokoyd és Tucota formában olvasható. A város neve a feltételezések szerint a szláv "sztokaj", azaz folyó összefolyás szóra utal. Ezt támasztja alá, hogy a város a Tisza és a Bodrog összefolyásánál helyezkedik el.

Anonymus feljegyzése szerint a földet Árpád ajándékozta Tarcal vezérének. Az első hiteles említése 1074-ből származik, amikor Géza herceg a Salamonnal vívott csata után a tokaji várba menekült, és itt kelt át a Tiszán. Magát a települést 1353-ban említik először Tokaj néven.

Első vára egy földvár volt, amely a tatárjárás során elpusztult. A 14. századra már kővár állt a településen, mely a diósgyőri uradalom része volt. 1450 után Tokaj a Hunyadiaké, majd a Szapolyaiaké volt. Szapolyai János egy időre elveszítette a birtokot, de fia, János Zsigmond idejében már ismét a családé volt, így királyi uradalommá vált. A borvidék bevételének köszönhetően Tokaj mezővárossá fejlődött, népessége növekedett. A várat 1705-ben II. Rákóczi Ferenc ismeretlen okból leromboltatta. A szatmári békét követően mint elkobzott Rákóczi-birtok a kincstárra szállt. 1860-ban a község megváltotta magát. A kiegyezés utáni békés évtizedekben Tokaj fejlődött, polgárosodott, a XIX. század végétől a hegyaljai borászat egyik központjává vált.

A két világháború alatt azonban ez a fejlődés félbeszakadt. 1944-ben először a németek, majd az oroszok szállták meg a települést. A II. világháborút követően lassan indult be a fejlődés. A borkereskedelemben betöltött központi szerepét is egyre inkább Sátoraljaújhely vette át. Városi rangját 1986-ban kapta vissza. Ekkortól újra fejlődésnek indult.

A város 2002-től szerepel az UNESCO Világörökségeinek listáján.

Letölthető kiadványok:
Vendégvárók Tokajban 2008 (PDF)
Tokaj-hegyalja Guide 2008 (PDF)

A Tourinform Tokaj világörökségi turisztikai portálja:
www.tokaj-turizmus.hu

www.tokaj.hu