A terület első birtokosai a Pálosok lehettek, aki állítólag 1353-ban kolostort építettek a községben. 1398-ban a település neve Horváti alakban fordul elő. A legenda szerint nevét IV. Bélától kapta, aki tatárjárás után összeszedve a megmaradt magyarokat, így szólt hozzájuk: „Ne legyetek széjjel, össze tartsatok! Gyertek le a völgybe, ezt az erdőt vágjátok ki!” Innen a neve, hogy az erdőt hord ki, és vágd ki! Nevét valójában a falu korabeli birtokosáról kaphatta. 1647-ben Lórántffy Zsuzsanna révén a Rákócziak birtokába került. A Rákóczi-szabadságharc bukását követően több nemesi család kezén a Waldlott család tulajdona lett. A telepőlés Melegmál, Agáros, Szúnyog, Kalap és Véghegy nevű határrészein jó borokat termeltek. A helyi termesztésű bor igen kersett volt, mert állandó volt a színe, és nem tört meg a hosszú szállítás alatt sem. Az itt élők keresetét a szőlő mellett az erdő biztosította. A filoxéra az itteni szőlőültetvényekben is óriási pusztításokat végzett. A község 1884 óta tartozik a Zemplénhez. A ma már külön településeket alkotó Óhuta és Középhuta nevű dűlői az egykori üveghuták emlékét őrzi.

horvati.uw.hu