Bodrogkeresztúr a Bodrog folyó jobb partján, a Zempléni hegységnek a déli részén fekszik. A községtől mintegy hét kilométerre, délkeleti irányban emelkedik a közismert tokaji Nagy-Hegy, északkeletre pedig a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet terül el a Bodrog és a Tisza közötti mocsaras síkságon.

Az ásatásoknál feltárt leletek tanúsága szerint Bodrogkersztúr már a történelmi ókorban is lakott település lehet. A bronzkorban a község helyén öntőműhely működhetett. A községtől nyugatra lévő Dereszla-domb keleti lejtőjén 1918-ban bukkantak a Kr. E. 1200-as évekből származó Dereszla kincse néven ismerté vált arany ékszerekből álló leletanyagra. Ez alapján a község mint bodrogkeresztúri kultúra vonult be a hazai és nemzetközi archeológia történetébe.

A településnek a XVI. században mezővárosi rangja volt, nyomdával, saját törvénykönyvvel, pallosjoggal rendelkezett. A megélhetés alapja a szőlőtermesztés és borkultúra, valamint a borkereskedelem volt.

A település az Észak- és Dél-Európát összekötő kereskedelmi útvonal fontos állomása volt. Egykoron nagy számban éltek itt zsidók, ezért "Kis-Palesztinának" is nevezték. Itt zajlott az 1848-49-es szabadságharc egyik döntő ütközete Klapka György honvédtábornok vezetésével.

www.bodrogkeresztur.hu