Városok

Csarnóta

A település első írásos emléke 1309-ből származik, mely Chernete néven említi. A település csupán egy utcából áll. 1990 óta közös körjegyzősége van Túrony településsel.

[...]

Császár

A település már az ősidőkben is lakott volt. Oklevél először 1233-ban említi. A XVI. századig dinamikusan fejlődő település sorsa a török hódoltság korától kezdve sorozatos veszélyeknek volt kitéve. A török vész után elnéptelenedett település 1622-től népesült be újra, ám 1645-ben földrengés pusztította. A jó földrajzi adottságnak köszönhetően a lakosság folyamatosan gyarapodott, de a fejlődést a sorozatos tűzvészek többször visszavetették. A lakosság nagy része mai napig mezőgazdasággal és a nagy hagyományokkal biró szőlőtermesztéssel foglalkozik. [...]

Császártöltés

A település 1744-ben jött létre az itt letelepedő német családok révén. Nevét a császár által küldött, a töltést építő munkásokról kapta. A telepesek magukkal hozták a szőlőművelés tudományát, megteremtve ezzel a település szőlő és borkultúráját. A II. világháborút követően a németek nagy részét deportálták, az általuk megalapozott szőlőtermelés azonban ma is a lakosság jelentős részének biztosítják a bevételi forrást. [...]

Csátalja

A település első írásos emléke 1543-ból származik, mely Csatallya néven említi. Neve a szerb Catalia szóból ered, melynek jelentése elágazás. A középkori település a török támadások következtében elnéptelenedett és a Rákóczi-szabadságharc eseményeinek köszönhetően a XVIII. századig lakatlan maradt. Bár már 1711 után megkezdődött egy népvándorlás, jelentős betelepülés csak 1729-tól indult meg. A betelepülő német családok meghonosították a Csátalját ma is híressé tevő szőlőtermesztést. A csátaljai szőlők jelentősége felértékelődött a XIX. században, hiszen a filoxéra járvány ezen a vidéken nem pusztította el a tőkéket. A gazdaság fellendülését a II. világháborút követő kitelepítések törték meg. A kitelepített családok helyére magyar és székelyek telepesek érkezte. Csátalja lakossága ma is sokszínű. [...]

Csávoly

A település történelme a XII. századig nyúlik vissza. Első írásos emléke 1198-ból származik, mely Chayol formában említi. A török hódoltság ideje alatt ugyan lakott volt a terület, később azonban többször elpusztult. A mai település a XVIII. században alakult ki a betelepülő német családok révén. A II. világháborút követő kitelepítések jelentősen megváltozotatákt a lakosság összetételét . A mezőgazdaságra alapozva folyamatosan fejlődik a település. [...]

Csemő

Csemő viszonylag fiatal elepülésmely 1952-ben önállósult Nagykőrös és Cegléd külterületeiből. Természeti adottságait tekintve mezőgazdasági szempontból kiváló termőterület mindemellett pedig közkedvelt kiránduló célpont. A község vezetőségének elsődleges célkitűzése a már most is jól működő falusi turizmus felvirágoztatása, ezt bizonyítja az egymást követő két évben is elért helyezése a „Virágos Magyarországért” elnevezésű programban.

[...]

Csengele

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskor óta lakott terület volt. Első írásos emléke 1423-ból származik, mely Gengel Telkeként említi. A település neve a „csengelye” kun szóból származik, melynek jelentése erdős, bozótos. A török támadások következtében elpusztult település területét a középkorban, legelőnek használták, majd a XIX. századtól bérlők birtokolták. Ettől kezdve indult fejlődésnek, iskola valamint malom létesült, majd kiépült a vasútállomás. A második világháború után megszűnt a földbérlői rendszer és szétosztották a földeket. 1950-re Csengele, önálló községgé nőtte ki magát. [...]

Csengőd

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az ősidők óta lakott terület volt. A település nevét Árpád vezér fiának, Csenged nevű vezéréről kapta. Csengőd a tatárjárás következtében elnéptelenedett. Bár a XV. században Solt részeként újra lakott, a török támadások következtében ismét elnéptelenedett. A területet a XVIII. században felvidéki telepesek népesítették be újra, akik elsősorban állattartással foglalkoztak. A XIX. században jelentős változást hozott a vasútvonal kiépítése. 1912-ben önálló községgé vált, fejlődése azóta is folyamatos.

[...]

Csép

A telpülés ősidők óta lakott terület. Első írásos emléke 1257-ből származik. Neve az István akkori változatából a Csépánból ered. Jelentőségét tanusítja, hogy a XVI. században már vásárokat tartottak a településen. A török hódoltság azonban Csépre is pusztító hatással volt. Máig is tartó feljlődése 1672-ben kezdődött meg. [...]

Csépa

A település már az avar kor óta lakott terület volt. Első írásos emléke 1406-ból származik, mely szerint a Chepa család tulajdona, nevét is innen kapta. A török támadások, valamint a Rákóczi-szabadságharc következtében elnéptelenedett település csak a XVIII. században népesült be újra, nemesi családokkal és vette fel a Nemes-Csépa nevet. 1873-tól nagyközségi rangra emelkedett. Fejlődését a két világháború eseményei nagymértékben gátolták. Az újabb fejlesztés csak 1947-ben kezdődött el, azonban az 1950-ben történt vasútvonal kiépítésével gyors lendületet vett, és napjainkban is dinamikusan fejlődik. [...]