Régészeti leletek bizonyítékai alapján Csongrád,  már   az őskor óta lakott terület volt.  A mai település történelme az Árpád-korig nyúlik vissza. Ond honfoglaló vezér fia Ete, földvárat építtetett, mely a Csernigrád azaz a fekete vár nevet kapta. A XIII. századig, Csongrád vármegye székhelye volt. A tatárjárást követő fejlődések révén a XV. századra ismét városi rangra emelkedett, ám az 1848-as szabadságharcot követően a császári csapatok pusztításainak áldozatává lett. Az újjáépítés és a fejlesztések hosszú időt vettek igénybe, így csak a XX. században kapta vissza városi címét. [...]

Régészeti leletek alapján már az őskortól lakott terület volt. Nevének eredetére többféle magyarázat is szolgál. Az egyik magyarázat szerint Árpád Sopok nevű vezérére utal, aki ajándékba kapta ezt a területet. Első írásos emléke 1277-ből származik. A török hódoltság következtében a falu elnéptelenedett, és a XVIII. században jött létre újra Nosztre, Csopak, és Kövesd falvak összevonásával. A település fő bevételi forrása a halászatból és a mezőgazdaságból, valamint a szőlőtermelésből származott. A vasút megépülésével a fürdőkultúra is kialakult. A XX. században már ugyanannyian dolgoztak a mezőgazdaságban, mint a idegenforgalom különböző területein. [...]

A település első írásos emléke 1361-ből származik. 1977 és 1992 között Muraszemenye községgel egy települést alkottak. 1992 óta újra önállósult. 2000-ben szervezett borút épült ki, így a borturizmus egyik kedvelt célpontjává vált. [...]

A település történelme a Honfoglalás koráig vezethető vissza. Első írásos említése 1019-ből származik. Nevét feltehetőleg a város északi részén talált forrás után kapta. Zsigmond király már 1405-ben mezővárosi rangra emelte. Sajnos ez a település is a török hódoltság áldozata lett. Újjáépítése 1726-tól a Festetics család irányítása alatt kezdődött, mely 1872-ben a Budapest-Gyékényes vasútvonal megépítésével újabb lendületet vett. Ezzel megkezdődött az iparosítás. Az első vetett véget világháború ennek a virágzásnak. A trianoni békediktátum következtében Csurgó határtelepülés lett. A település lakosságának száma az utóbbi száz évben stagnált. [...]

[...]

Régészeti leletek bizonyítéka alapján az őskortól lakott terület volt. A mai települést a Daut család alapította a XIII. században. Első írásos emléke 1315-ből származik, mai nevét azonban csak 1905-ben kapta. A török támadások következtében elnéptelenedett települést a XVIII. században rácok és magyarok népesítették be. 1823-ban a Duna szabályozásával új lehetőségek nyíltak a mezőgazdaság számára. 1866-ban kolerajárvány sújtotta a lakosságot, így a gazdasági fejlődés csak az 1880-as években kezdődött meg. 1912-ben kiépült a vasútvonal. A lakosság fő bevételi forrása a mezőgazdaságból származik. [...]

A település történelme a Honfoglalás korig vezethető vissza. Első írásos emléke 1402-ből származik.. A település a török hódoltság ideje alatt is lakott volt. A török vész elmúlásával újabb nehéz idők következtek Decs lakosságára. A XVIII. század elején pestis járvány pusztított, majd a század második felében árvíz, ezt követően pedig kolera sújtotta a lakosokat. A Duna XIX. századi szabályozása segítette újra felvirágoztatni a falu gazdaságát. A világháború következményeként bekövetkezett deportálás újabb megmérettetést jelentett Decs életében. A kitelepítettek helyére magyar családok költöztek. Decs ma is dinamikusan fejlődő, jómódú település.

[...]

Demjén határában újkőkori leleteket, valamint honfoglalás-kori villás nyílhegyeket találtak. Első okleveles említése Demyen néven 1331-ből származik. 1552-ben a törökök teljesen elpusztították és majd csak 1564-népesült be újból. 1686-ban a falu lakosai még Eger megszállása előtt szétszéledtek. 1701-ben a környező megyékből érkeztek telepesek, akik újra benépesítették a vidéket. 1712-ban telepítették az első tőkéket a falu határába. Ez időtől vált meghatározóvá a borászat és szőlőművelés. Demjén a mai napig híven őrzi népi hagyományait. [...]

A település már a népvándorlás idején lakott terület volt, tartósan azonban csak az Árpádkorban települtek ide. Első írásos emléke 1332-ből származik. Mai neve az Egyházas-Detk elnevezésből ered. A település a törökdúlást egészen a XVIII. századig nem tudta kiheverni. A z elnéptelenedett terület 1701-ben népesült újra be és indult meg a mai napig is tartó töretlen fejlődése. [...]

A település történelme a Honfoglalás koráig vezethető vissza. Erre utal a település neve is, melyet Kaal vezérről kapott. A település első írásos emléke XI. századból származik. Dióskál, a török támadások áldozata lett. A török időkről szóló legendák még ma is ismertek a lakosság körében. [...]