Városok
Diósviszló
A település első írásos emléke 1313-ból származik, mely Vyzlau formában említi. A település nevének eredete feltehetőleg a Vencel személynévből ered. A középkorban jelentős település volt, mely várral is rendelkezett. Ennek köszönhetően a török hódoltság ideje alatt is lakott volt. Lakosságának összetételét tekintve mindig is többségében magyarlakta település maradt. [...]
Doba
A település első írásos emléke 1288-ból származik, nevének egykori jelentése kövér. Ma is megtekinthető vára a tatárjárást követően a XIII. században épült. A vár török kézre került, később a településsel együtt 1945-ig az Erdődy család birtoka lett. A család egykori kastélya - mely ma szanatóriumként üzemel - ma is látogatható. [...]
Dobri
A település keletkezésének időpontja kérdéses, annyi azonban bizonyos, hogy neve a szláv „jó” szóból ered. Történelméről kevés feljegyzés maradt az utókornak. Természeti adottságából kifolyólag, szinte a kezdetektől fogva a szőlőtermelés volt az itt élők fő bevételi forrása. [...]
Domaszék
Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskor óta lakott terület volt. A Mai település történelme a XIV. századig nyúlik vissza. A tanyavilág kiépülése a török elől menekülő szegedi családo letelepülésével indult meg. A betelpülési áradat a későbbi Rákóczi szabadságharcot követő császári hadak dúlását követően újabb lendületet vett. A terület egyre gyarapodott, 1927-ben megépült az egy nyomtávú vasút, 1952-től pedig Domaszék önálló településsé vált. A II. világháborút követő általános kollektivizálást, itt nem volt kivitelezhető, ennek köszönhetően fennmaradt a tanyavilág szerkezete. Domaszék napjainkban is dinamikusan fejlődő község, melynek hagyományosan megrendezésre kerülő rendezvényei évről- évre nagy számban vonzza az érdeklődőket. [...]
Domoszló
Régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy a település már a kőkorszak óta lakott volt. A tatárjárást követő időkben királyi solymászok települtek ide. Feltehetőleg ők emelték annak a várnak az alapjait, melyet a település későbbi birtokosai építettek a XIII-XIV. században. A falu lakossága III. András uralkodása óta foglalkozik vasércbányászattal és mezőgazdasági termesztéssel. A XVI. századi török támadások jelentős megmérettetést jelentettek az itt élők számára. A csaknem telejesen elnéptelenedett területet szlovákok népeítették be. Fejlődését azonban a Rákódzi-szabadságharc eseményei gátolták. A település a XX. századra erősödött meggazdaságilag. Kedvező természetföldrajzi elhelyezkedéséből nem csak a mezőgazdaság de az idegenforgalom is profitál.
[...]
Dömsöd
Dömsöd 1939-ben jött létre Dömsöd és Dab egyesülésével. A két település történelme sok pontban egyezik. Mindegyik történelme a középkorra nyúlik vissza, és mindkét település lakott maradt a török hódoltság ideje alatt is. A lakosság legfőbb bevételi forrása a mezőgazdaságból származik. Bár a II. világháborút követő államosítás sok kis-, és középbirtokos tönkretéelét okozta, a községet a Dózsa Tsz. Révén országosan is ismertté tette. A rendszerváltást követően megindult az infrastrukturális fejlesztés , melynek révén ma is fejlődik a település. [...]
Dörgicse
Régészeti leletek bizonyítéka szerint már az őskorban is lakott terület volt. A mai Dörgicse több kisebb településből állt. Első írásos említése 1082-ből származik. A török támadást követően elnéptelenedett a falu. A XVIII. századtól jelentek meg az új telepesek, akik a szőlőtermelés kultúráját hozták magukkal. A XX. században ismét a kihalás fenyegette a falut. Napjainkban minden feltétel adott a falusi turizmust kereső emberek kikapcsolódásához. [...]
Dunaalmás
Régészeti leletek alapján már ősidők óta lakott terület. Kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően a római korban is jelentős település. Első írásos emléke 1093-ból származik, mely Almás néven említi. A település a tatárjárás, majd a török hódoltság idején is elnéptelenedett. A XVIII. században a bortermelés, a kénes vízforrás és a kőbányászat révén már, mint virágzó települést említik a történészek. Későbbiekben a fejlődést az 1815-ös földrengés, valamint a források bányászat miatti elapadása gátolta. Újbóli fejlődése és gyors virágzása a II. világháború után kezdődött meg. [...]

Dunaföldvár
Régészeti leletek bizonyítékai alapján a terület már az őskor óta lakott. A település első írásos emléke 1009-ből származik, mely Zemogny, azaz Földvár néven említi. A XII. században II. Béla király bencés apátságot emeltetett, mely mára romjaiban sem látható. A ma is látható vár azonban a történelem során végig fontos szerepet töltött be. A török hódoltság idején Szulejmán szultán itt vette át Buda városának a kulcsait. Később a Rákóczi és az 1848-as szabadságharcoknak is fontos színhelyéül szolgált. A város ma a földrajzi elhelyezkedéséből származó előnyöket kihasználva a mezőgazdaság mellett az idegenforgalomból is profitál. [...]
Dunapataj
Régészeti leletek bizonyítékai alapján, már az őskor óta lakott terület volt. Nevét az Árpád korban kapta, mely a Pata személynévből ered. Első írásos emléke 1145-ből származik. A fejlett középkori települést a török hódoltság sem tudta elpusztítani. 1639-ben mezővárosi rangra emelkedett. A XVIII-XIX. században katolikus családok telepedtek le, akik templomot is emeltek. Az első világháborút követő Duna-melléki forradalom - mely 63 áldozatot követelt - a település történelmének legmegrázóbb eseménye volt. Napjainban a mezőgazdaság mellett egyre nagyobb jelentősége van a Szelidi-tó nyújtotta lehetőségek révén az idegenforgalomnak valamint a falusi turizmusnak.
[...]
Ki-kicsoda
Bodnár Sándor Dr.
Teljes életre törekedett, amit igazol az, hogy 1972-ben az I. Borvilágversenyen (Budapest) bírálóként tevékenykedett, 1987-ben egyetemi doktori címet szerzett a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen. 1987-ben megszervezője volt a Tokaj Vinum Regum





