Kadarka

Származás: Kis-Ázsia.

Tőke: Erős növekedésű, vesszői vastagok.

Fürt: Középnagy, bőven termő, könnyen rothadó.

Bor: Kitűnő, fűszeres és jellegzetes zamatú.

Elterjedés: Szekszárdi, Hajós-Bajai, Balatonfüred-Csopaki, Kunsági, Csongrádi borvidékek.

Kékfrankos

Származás: Nem tisztázott.

Tőke: Kifejezetten erős növekedésű, kisszámú felálló vesszővel.

Fürt: Középnagy, vállas, olykor ágas, közepesen tömött.

Bor: Finom cserzőanyag-tartalmú, kissé savas ízhatású. Az Egri Bikavér legfontosabb összetevője.

Elterjedés: Szekszárdi, Villányi, Soproni, Egri, Mátrai borvidék (de az ország egész területén megtalálható, ahol kékszőlőt termelnek).

Kéknyelű

Származás: Nem ismert, valószínűleg Magyarország.

Tőke: Középerős, görbe, lapított vesszőzetű.

Fürt: Középnagy, kissé vállas, laza.

Bor: Finom illatú és zamatú, egyes években különleges minőségű.

Elterjedés: Badacsonyi borvidék.

Királyleányka

Származás: Erdély.

Tőke: Erős növekedésű, sűrű vesszőzetű.

Fürt: Közepes vagy kicsi, vállas, tömött.

Bor: Diszkréten muskotályos illatú, finom, harmonikus, testes.

Elterjedés: Etyek-Budai, Móri, Balatonboglári, Pannonhalmi, Tolnai borvidékek.

Kismis Moldavszkij

Származás: Moldvában állítottak elő a Pobeda és a Kismis rozovüj keresztezésével.

Tőke: Kifejezetten védett, meleg fekvést igényel, talaj iránt nem igényes, fagyérzékeny, rothadásra kevésbé hajlamos, szárazságtűrő.

Fürt: Szárnyas, közepesen tömött, kifejezetten nagy; a bogyó gömbölyű, liláspíros, nagy, nem mintázott, hamvas; húsa ropogós, húsos; ize közömbös; héja vékony, olvadó.

Bor: Magnélküli csemegeszőlő.

Elterjedés: Moldávia, Ukrajna, Románia. Hazánkban igen kis területen folyik a termesztése.

Kósa

Származás: Szegedi Sándor, Esik Andrásné, ifj. Kozma Pál, Hajdú Edit és Egyedi Sarolta állította elő a Poczik 3 és a Korai piros keresztezésével.

Tőke: Talaj iránt nem igényes, viszonylag fagytűrő, gombás megbetegedésekre közepesen fogékony.

Fürt: Szárnyas vagy vállas, laza, nagy; a bogyó gömbölyű, pontozott, középnagy, piros, hamvas; húsa ropogós, leves; ize közömbös; héja középvastag, kissé szívós.

Bor: Csemegeszőlő.

Elterjedés: Kizárólag hazánkban, nagyon kis területen termesztik.

Kozma Pálné Muskotály

Származás: Kozma Pál, Sz. Nagy László, Urbányi Márta és Tusnádi József állította elő az Italia és az Irsai Olivér keresztezésével.

Tőke: Fekvés iránt kevésbé, de talaj iránt igényes, fagytűrése közepes, rothadásra kissé hajlamos, zöldmunka igényes.

Fürt: Vállas vagy ágas, laza, középnagy; a bogyó megnyúlt, sárga, nagy, kissé pontozott, hamvas; húsa ropogós, húsos; ize muskotályos; héja vékony, olvadó.

Bor: Csemegeszőlő fajta.

Elterjedés: Kizárólag Magyarországon termesztik, termőterülete fokozatosan növekszik.

Kövidinka

Származás: Magyarország.

Tőke: Erőteljes növekedésű, ritka szürkésbarna vesszőzetű.

Fürt: Középnagy vagy kicsi, vállas, tömött.

Bor: Könnyű, lágy, asztali minőségű.

Elterjedés: Kunsági, Csongrádi borvidékek.

Leányka

Származás: Moldávia.

Tőke: Erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel.

Fürt: Kicsi, vállas, tömött.

Bor: Fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy.

Elterjedés: Bükki, Egri, Ászár-Neszmélyi, Móri, Mátrai borvidékek.

Medina

Származás: Csizmazia József és Bereznai László állitotta elő a Seyve Villard 12286 és a Kékmedoc keresztezésével.

Tőke: Talaj és fekvés iránt nem igényes, gombás megbetegedéseknek viszonylag ellenáll, nem rothad, fagytűrö, szárazságra közepesen érzékeny.

Fürt: Vállas, tömött, középnagy; a bogyó gömbölyű, kék, kicsi, nem mintázott, hamvas; húsa puha, leves, olvadó; íze közömbös; héja vékony, olvadó.

Bor: Bora kissé lágy, jellegzetes zamatú asztali bor, rozé bora elfogadható minőségű.

Elterjedés: Kizárólag Magyarországon termesztik.

Ki-kicsoda

Bárdos Benjámin
Bárdos Benjámin 1968-ban került a Helvéciai Állami Gazdásághoz, ahol borászként dolgozott. 1972-től a nagyrédei Szőlőskert Mg. Tsz. pincevezetője, majd az 1982-es részvénytársasággá történő átalakulást követően borászati igazgató. A Szőlőskertek Rt.-ben betöltött tisztsége
Romsics László
Romsics László 1992-1993 között a budapesti Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet technológusa, majd 1994-től főborásza és igazgató helyettese. 1995-től a Hungarovin Rt.-nél dolgozott technikusként, 2001-től Hungarovin Rt, későbbiekben
Berger Zsolt
Berger Zsolt A hagyományos kézműves borkészítésük alapja a hozamkorlátozással termesztett szőlő. A minőség titka számukra a csupán néhány fürtben koncentrálódó napenergiában, ásványianyag tartalomban rejlik, ami tőkénként kevesebb, mint 1 kg gyümölcsöt jelent. A