Városok

Karácsond

Régészeti leletek bizonyítékai alapján a település már a népvándorlás idején lakott volt. Egyesek szerint ebből a korból ered a név is azaz, karácsonyi település. Az első oklevél 1323-ból, KARACHUND néven említi. Bár a történelmi események mindegyikéből kivette a részét, sohasem néptelenedett el teljesen, fejlődése folyamatos volt az idők során. [...]

Karád

A település története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza. Neve török erdetű, a „kara” szóból származik, melynek jelentése fekete. Első írásos emléke a XII. századból származik. Karád a török hódoltság után indult fejlődésnek, ugyanis a török által legyőzött településeket is hozzá csatolták. A XVIII. században már mezővárosi rangot kapott. Fejlődését a két világháború sem akadályozta. A község 2002-ben ünnepelte fennállásának 1000. évfordulóját. [...]

Kaskantyú

A kun település első írásos említése 1456-ból származik. A középkori Kaskantyú a török támadások következtében teljesen elpusztult és a XIX. századi betelepítésekig lakatlan maradt. 1871-ben Páhi néven községgé alakult, és 1949-ben Kaskantyú néven önálló településsé vált. Kedvező természetföldrajzi elhelyezkedése nem csupán a mezőgazdaságnak kedvez. Az itt található természeti értékek révén az aktív kikapcsolódásra vágyók kedvelt célpontja.

[...]

Kecel

Első írásos emléke 1198-ból származik. A tatárjárás és a török támadások következtében elnéptelenedett település, a XVIII. században születetett újjá. A betelepülők meghonosították a szőlőtermesztés hagyományát, mely napjainkban is országos hírnevet biztosít a településnek. A XIX. században gyors fejlődés volt megfigyelhető, melyet később a világháborúk eseményei sem gátoltak. A XX. században a mezőgazdaság mellett a könnyűipar is kezdett kibontakozni, valamint felépült a termálfürdő és uszoda. 1993 óta Kecel városi ranggal bír.

[...]

Kecskemét

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már a római kor óta lakott terület volt. Kedvező földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően már a XIV. században mezővárosi rangot kapott. A virágzó középkori város fejlődését a török támadások lassították. Kecskemét azonban a hódoltság ideje alatt is lakott maradt, sőt lakossága , a környező falvakból betelepülők révén tovább nőtt. A felszabadítást követően gyors fejlődés volt megfigyelhető a szőlő-, gyümölcstermesztés mellett megjelent a céhipar. A gazdaság virágzása ehetővé tette a kulturális fejlődést, így a XIX. századra kialakulhatott a mai városkép. Napjainkra Kecskemét az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városai közé tartozik.

[...]

Kelebia

Az egykori kun település a török támadások következtében elnéptelenedett, területét a XVII. századtól Szabadkához csatolták. Fejlődése 1882-től, a vasútvonal megnyitásától indult meg. Ami az ország számára bosszúságot okozott, az Kelebia számára a fejlődést jelentette. A filoxéra járvány ugyanis a homokon nem terjedt, így az itt meghonosított szőlőtkultúra virágzásnak indult. 1924-ben önálló községgé vált. A Trianoni béke értelmében Klebia határtelepülés lett. Napjainkbana vasúti forgalma, valamint a mezőgazdaság jelentik a legfőbb bevételi forrást.

[...]

Kéleshalom

Régészeti leletek bizonyítékai alapján a terület már az avar korban is lakott volt. A mai település azonban csak a XX. században jött létre. Az egykoron legelőként használt területet, a század elején magyar, csángó és székely telepesek népesítették be. 1952-ben önállósult a település. Napjainkban a kedvező természeti fekvésének köszönhetően, kedvelt kirándulóhely.A mezőgazdaság mellett így a z idegenforgalomnak is egyre nagyobb jelentősége van a település gazdasági életében. [...]

Kemeneskápolna

A település első írásos említése 1390-ből származik, mely Kápolnafelde néven említi. A történelem során hányattatott sorsa volt. 1567-ben német katonák, majd 1588-ban a törökök dúlták fel a falut. A település nem néptelenedett el teljesen, az itt maradt kis számú túlélők a szőlőtermesztésből tartották fenn magukat. A XVIII. században újratelepítették a falut. A filoxéra járvány miatt sokan felhagytak a szőlőtermesztéssel és más vidékre vándoroltak el. Mára azonban újra a térség jelentős szőlőtermő helye. [...]

Kercseliget

Első okleveles említése a XIV. századból származik. A középkori település a török támadások következtében elnéptelenedett és csak a XVIII. században népesült be újra. A Maár és Pallavicini családok irányítása alatt ismét fejlődésnek indult. A zsáktelepülés legfőbb bevételi forrása a mezőgazdaságból származik. [...]

Kerecsend

A települést először egy 1337-es tizedjegyzék említi Keresnuch néven. A puszta maga az 1271-ben V. István által kiadott megerősítő adománylevél szerint az egri püspöki birtokhoz tartozott. Kápolnája kis plébániájával már 1332-ben állt. A falu egykoron a kerecsensólyom hazája volt. Innen eredeztetik a falu nevét is.

1556-ban a falu lakosai elmenekültek a törökök elől, így a település elnéptelenedett. Thököly Imre idején roved időre újra benépesült, de az 1687. évi felszabadító harcok során a település újra elpusztult. A falu romjaira az egri püspökség a XVIII. század elején urasági majort és fácános kertet létesített. A helyi földesúr 1731-ben a Rajna vidékéről német jobbágyokat telepített be, majd később szlávok is kerültek a faluba. A betelepülők közül letelepedési engedélyt csak a katolikusok kaptak. Ők a XIX. század végéig elmagyarosodtak, azonban népviseletükben máig őrzik a hagyományaikat. 1770-ben Nepomuki Szent János tiszteletére a régi kápolna helyén új templomot építettek. A XX. század elején a jobb élet reményében sok kerecsendi család vándorolt ki Amerikába. A II. világháborúban zsidó családokat telepítettek a helyi téglagyárban kialakított gettóba. Az 1944-ben elmenekülő német csapatok a téglagyár kéményét, a falu hídját és a templom tornyát is felrobbantották. Az új római-katolikus templom csak 1960-ban épült fel.

A falu határában található a 106 hektáros természetvédelmi terület, a Berek-erdő. Az erdő legöregebb fája kb. 270 éves. A terület gazdag apróvadakban, madarakban is. Növényfajai közül uralkodó a molyhos tölgy, elegyfajként a cser- tölgy, a kocsánytalan- és a kocsányos tölgy.
[...]

Ki-kicsoda

Borbély Gyula

Mayláth Endre

Neiner András

Várhelyi Péter

Prisztóka Tibor

Budányi János

Babarczi László

Birkás Zoltán 1999-től a családi vállalkozást erősíti. Jelenleg szőlészként, borászként tevékenykedik, valamint kereskedelmi és marketing feladatokat is ellát. 2003-tól az Izsáki borverseny és Izsáki borutca szervezője, valamint 2004 óta az Izsáki Borbarátklub rendezvényeinek