Városok

Kiskunmajsa
A terület már a Honfoglalás korában is lakott volt, ám a török támadások következtében elnéptelenedett és a XVIII. századig lakatlan maradt. 1743-tól megkezdődött az addig legelőnek használt terület újranépesítése. A település gyors fejlődésnek indult, így 1837-ben mezővárosi rangra emelkedett. A mezőgazdaságra alapozva gazdaságilag fellendült város kulturálisan is fejlődött.Az egyre nagyobb számú betelepülők révén túlnépesedett. A II. világháború eseményei visszavetették a település fejlődését. A XX. század második felében azonban megindult az iparosítás és beindult a gyógyturizmus. Napjainkra a mezőgazdaság mellett kedvelt idegeforgalmi célpont is.
[...]
Kismányok
A település eredetileg Nagymányok részét képezte. Kismányok első írásos emléke 1437-ből származik. A török támadások következtében elpusztult falu lakossága a Mecsekbe menekült. A település újraépítése a XVIII. században kezdődött meg. Ebben az időben sváb nemzetiségűek telepedtek le itt. A II. világháborút követő kitelepítés során elköltözött németek helyére székelyek érkeztek, akik ma is a lakosság többségét képezik. [...]
Kisnána
Kisnána
Feltehetőleg már a népvándorlás korában is lakott terület volt. Első írásos emléke 1261-ből származik, mely Nana néven említi. A XIV. százdban épült vár jelentős része, a török támadások idején megrongálódott. A hódoltság ideje alatt  elnéptelenedett falu csak a XVIII. században épült újjá. Kedvező földrajzi elehelyezkedésének köszönhetően kitűnő szőlőtermő terület és közkedvelt kirándulóhely.
[...]
Kisnémedi
Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskorban is lakott település volt. Első írásos említése Nywyg néven említi. Földrajzi elhelyezkedése és adottságai révén a török nem tudta meghódítani a települést. A XV. századtól királyi birtok lett. Kisnémedi a Gosztonyiak irányítása alatt indult fejlődésnek. A lakosság fő bevételi forrása a mezőgazdaságból származik. [...]
Kispeterd
A település Botykapeterd részét képezi. [...]
Kissomlyó
A település az ókor óta lakott terület. Első írásos említése 1319-ből származik, mely Sumulo néven említi. Mai neve a XV. századból származik. A falu szőlőtermelése már a XV. századtól jelentős volt. A török időben elnéptelenedett falut a XVII. században építették újra. A XVIII. század nem kedvezett a szőlőtermelésnek, mind a filoxéra járvány, mind a településen alapított bazaltbányának köszönhetően. [...]
Kisszállás
Régészeti leletek alapján már az őskor óta lakott terület volt. A török támadások következtében elnéptelenedett terület a XIX. századig lakatlan legelőterület maradt. 1846-ban Stametz-Mayer bécsi bankár uralma alatt újra benépesült a terület, mely gyors fejlődésnek indult. 1875-ben már községgé alakult. A mai Kisszállás Ivánka, Mada és Kis-szállás településekből jött létre.
[...]
Kistelek
Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskor óta lakott terület volt. A török támadások következtében elnéptelenedett területet újranépesítése a XVIII. században kezdődött meg. A település neve a Kis Telek szóösszetételből származik, melynek jelentése trágyázott föld. Ebben az időben indult fejlődésnek a mezőgazdaság, illetve a szőlőtermesztés a futóhomok megkötése révén. A XIX. században gőzmalom létesült,melyre kereskedelem épült. A fejlődést a két világháború lassította . A második világháború után a mezőgazdaság, valamint az azt kiegészítő ipar jelentette az újrakezdés lehetőségét. A gazdasági fellendülés kultúrális fejlődést is eredményezett, a középfokú oktatási intézmények alapultak meg. 1970-ben Kistelek nagyközségi, majd 1989-ben városi rangra emelkedett. Napjainkban Kistelek képezi a környező települések kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központját. [...]
Kistokaj
Kistokajt először egy 1256-ben kelt oklevélben találjuk. A tokaj név török eredetű, egyes vélemények szerint jelentése folyó menti erdő. Az első népszámlálást 1787-ben tartották, ekkor félezren laktak a településen, akik közül minden tizedik nemes volt. A község területén található bányató a környező üdülőterülettel a vidék kedvelt horgász- és pihenőhelye. [...]
Kistótfalu
A település történelme az Árpád-korig nyúlik vissza. Első írásos emléke 1183-ból származik. Hányatott történelme során többször elpusztult, ám mindannyiszor újjáépült. A mai település 1839-ben épült ki. A lakosság bevételi forrása a mezőgazdaságból származott. A XX. század közepéig ez a tevékenység kizárólagos megélhetést nyújtott a lakosoknak a településen belül. A gazdasági hanyatlás az államosítással kezdődött. Az itt lévő földterületek nem voltak alkalmasak nagyüzemi gazdálkodásra. A mezőgazdasági munkalehetőség megszűntével, nőtt a munkanélküliség aránya. Egyre többen kényszerültek a közeli nagyvárosba költözni. Napjainkra a település az elöregedés megszüntetését tűzte ki célul és ennek érdekében infrastrukturális fejlesztések vannak folyamatban.

[...]