Városok

Kisbér

Régészeti leletek alapján már a rézkorban lakott település volt. Első írásos említése, Beyr néven 1277-ből származik. A török hódoltság pusztítása után elnéptelenedett és csak a XVIII. században a Batthyány család irányítása alatt indult újra fejlődésnek. A település jelentőségét nagy mértékben fokozta, hogy Ferencz József 1853-ban itt alapította meg a királyi ménest. [...]

Kisdorog

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskortól lakott terület. Neve a Torurugh személynévből származik. A török támadások következtében elpusztult. A XVIII. században megkezdődött a település újranépesítése, mely három szakaszban történt a német betelepülők révén. A II. világháborút követő kitelepítések során a német nemzetiségűek elhagyták Kisdorogot, helyükre bukovinai székelyek és felvidéki magyarok érkeztek. Az új betelepülők nem értettek az itteni földrajzi körülmények közt zajló mezőgazdasághoz, így ez az ágazat hanyatlani kezdett. A következő generáció, pedig a közelben található városok ipari üzemeiben talált munkára. [...]

Kisgyőr

Kisgyőr területe már a bronzkorban is lakott volt. A település neve a környéken található, gyűrű alakú földvárak nevéből ered. Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. A tatárjárás után Ernye bán kapta meg. IV. Béla kővárat építtetett a földvár helyére. Ernye bán leszármazottai elvesztették a birtokot, mikor szembeszálltak Károly Róbert királlyal. Innentől a magyar királynék jegyajándéka volt. A törökök Eger ostromakor kifosztották és felgyújtották a települést. A falu lakossága ekkor tért át a református hitre, de temploma csak 1776-ban épült. Bár 1848-ban eltörölték a jobbágyságot az országban, Kisgyőr még évtizedeken át pereskedett földesurával, a magyar koronával a földek miatt. A lakosság a múltban főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkozott, ma nagy részük Miskolcra jár dolgozni. [...]

Kisharsány

A település első írásos említése 1249-ből származik. Neve a hárserdőből ered. A török hódoltság idején sem néptelenedett el. A településen több évszázados hagyománya van a szőlőtermesztésnek és bortermelésnek. Napjainkban erre alapozva fejlődik a bor-, illetve falusi turizmus.

[...]

Kisjakabfalva

A falut 1400-ban említették először az írott források Zent Jacabfalua néven, 1465-ben már Jakabfalwa-nak írták nevét.

Az Árpád korban a falu lakói magyarok voltak. A település a török háborúk alatt elnéptelenedett, majd a néptelen faluba a magyarok helyére délszláv családok költöztek. A délszlávok után németek, majd később felvidéki telepesek érkeztek a faluba. [...]

Kiskassa

A település első írásos emléke a XIV. századból származik, mely Kacha néven említi. Neve feltehetőleg a Kasa, Kosa személynévből származik. A település a török támadások következtében elnéptelenedett. Kiskassa lakosságának összetétele innentől kezdve igen változatos. A XVII. századi újranépesítés során boszniai rácok érkeztek a településre. A XVIII. században a Batthyányi család uralma alatt szinte teljesen német ajkúvá vált a település, a II. világháborút követően azonban a családok többségét kitelepítették. [...]

Kiskőrös

Régészeti leletek bizonyítékai alapján, már az őskor óta lakott terület volt. Kiskőrös történelme az Árpád-korig nyúlik vissza. A török támadások következtében elnéptelenedett település a XVIII. században a Wattay család uralma alatt, felvidéki magyarokkal népesült be újra . A gyors fejlődés ereményeként 1784-ben mezővárosi rangra emelkedett. A XIX. században ugyan elvesztette városi rangját, a Járási Szolgabíróság intézménye biztosította a település központi szerepét. 1882-ben kiépített vasútvonal tovább lendítette a gazdasági folyamatokat. A világháborúk eseményei hátráltatták a fejlődést. Az 1970-től kezdődő infrastruktúrális fejlesztések kedvező hatással voltak a település életében, így az 1973-ban városi rangra emelkedett.

[...]

Kiskundorozsma

A település első írásos emléke 1075-ből származik. A településen a XIII. században bencés monostor létesült, mely a tatárjárás idején pusztult el. Kikundorozsma történelmét a sorozatos nehézségek jellemzik. A XVI. században a török támadások áldozata lett, majd a XVIII. századi újranépesítést követően a XIX. században először a kolera-járvány, majd a tiszai árvíz sújtotta. Mindezek ellenére mindig újraépült és fejlődött, ezt bizonyítja, hogy 1950-ig járási székhely volt. Ekkor a területéhez tartozó pusztáiból, négy önálló település jött létre, míg magát Kiskundorozsmát 1973-ban Szegedhez csatolták. Napjainkban Kiskundorozsma, mint Szeged kertvárosa folyamatosan és dinamikusan fejlődik. [...]

Kiskunfélegyháza

A települést a tatárjárást követően a kunok alapították. Első írásos emléke 1389-ből származik. Zsigmond király idejében királynéi birtok lett, ám a török támadások következtében 200 évre elnéptelenedett. A XVIII. század második felében megkezdődött újranépesítést követően a mezőgazdaság, és az ahhoz kapcsolódó ipar révén gyors fejlődésnek indult. Ekkor alakult ki a mai városarculat meghatározó része. A XIX. században a kulturális fejlődés is megindult, melynek révén Kiskunfélegyháza iskolaváros lett. Az ipar kialakulása pedig tetőzte a gazdasági fejlődést.

[...]

Kiskunhalas

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskorban is lakott terület volt. A település első írásos emléke 1347-ből származik. A középkori mezővárost a török támadások rövid ideig elnéptelenítették, ám az elmenekült lakosság visszatérésének és a betelepülő magyaroknak köszönhetően újra épült. Gyors fejlődését bizonyítja, hogy 1754-ig Kiskunhalas volt a Kiskunság központja. A szőlő és gyümölcstermesztés mellett, a XIX. századtól a csipkevarrásról vált híressé a település. Gazdasági fellendüléséhez pedig hozzájárult a vasút megépítése és az ipar kibontakozása. Bár a világháborúk eseményei visszavetették a fejlődést, Kiskunhalas napjainkban is a térség kiemelt fontosságú városa.

[...]