Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az avarkorban is lakott terület volt. Nevének Honfoglalás kori jelentése dió, mely az egykoron itt található dió ligetekre utalhatott. A település hűen őrzi az elmúlt évszázadok épületeit, hagyományait. [...]

A település már az ősidők óta lakott. Első írásos említése 1180-ból származik, mely Kesző néven említi. Nevének mai formájával 1522-ben találkozhatunk először. A Balaton és Tapolca közelsége révén, mindig is jelentős szerepet töltött be. Fejlődését az 1869-es tűzvész törte meg, ám az Eszterházy család uralma alatt újra felépült a község. [...]

Régészeti leletek bizonyítékai alapján az ókor óta lakott terület. Nevének eredetére több magyarázat is szolgál. Első írásos említése 1340-ből származik. A település teljesen egybeépült Kuldó településsel, melyek a török hódoltság idején is lakottak maradtak. Gyúró részsese volt minden nagyobb hadi eseménynek, így az 1848-as forradalomnak és mindkét világháborúnak is. A II. világháborút követően Tordassal vonták össze, de 1989-től újra önnállósult. [...]

Régészeti leletek bizonyítékai alapján az ókor óta lakott terület volt.  Első írásos emléke 1366-ból származik. A török támadások következtében elnéptelenedett településre a XVIII. században német telepesek érkeztek. Ebben az időben alakult ki a település ma is látható barokk központja. A II. világháborút követő kitelepítés jelentős veszteséget okozott Hajós számára. Napjainkban Hajós a borturizmus első számú célpontjai közé tartozik, ugyanakkor a templomban található csodatevő Mária-szobor révén jelentős a vallási turizmus is. [...]

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már a kelta korban is lakott terület volt. A mai Halmajugra 1950-ben két település, Gyöngyöshalma és Hevesugra összevonásából jött létre. Az évszázadok során a két település történelme szorosan összefonódik. A török támadások következtében elnéptelenített települések a XVII- XVIII. században népesültek be újra. Az újranépesített területek több tulajdonodváltáson mentek keresztül. Gazdasági fejlődése a mezőgazdaságnak köszönhetően indult meg. Halmajugra jelentős szőlőtermő terület és kedvelt kirándulóhely. [...]

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már az őskortól lakott terület. Első írásos emléke 1193-ból származik, mely Horcha néven említi. A XV. században Harc területéhez tartozó Janyapusztán Anyavár néven vár épült, melyet a törökök 1543-ban foglaltak el. A törökök kivonulásával a XVIII. században kezdődött meg az újranépesítés. 1824-ben épült fel az egykori vár kőanyagából a ma is látható templom. Jelentősen hozzájárult a fejlődéshez a Szekszárd és Szakály-Hőgyész útvonalon üzemeltetett autóbuszjárat megindulása. 1970-től Siógagárdhoz tartozott közigazgatásilag, majd 1990-től önállósult újra.

[...]

Előszö 1245-ben jelenik meg a falu neve Villa Harka alakban. A település nevét a magyar „horka” méltóságnévből eredeztetik. Területe már a római időkben is lakott hely volt. 1432-ben zajlott az első német betelepülés. 1674-ben kapott a település vásártartási jogot. A XVIII. zsázadban a környék egyik leggazdagabb telelpülésének számított.

1947-ben Rajk László akkori belügyminiszter a helyi magyarok félrevezetésével a honfoglaláskori Harka nevet Magyarfalvára változtatta. Helyi népszavazás eredményeként 1990-ben a falu visszakapta régi nevét. [...]

[...]

Régészeti leletek bizonyítékai alapján már a római kortól lakott terület. A település neve Horka személynévből ered. A település első írásos emléke 1323-ból származik. Lakosainak összetételét mindig is sokszínűség jellemezte, magyar, szerb, horvát és német családok éltek Harkányban. Legfőbb bevételi forrásuk a mezőgazdaságból származott. Jelenetős fordulat volt a helyiek életében a gyógyvíz felfedezése 1823-ban. Már ekkor felismerték a lehetőségek horderejét és azonnal megkezdődtek a fejlesztések, így napjainkra nemzetközi szinten is elismert fürdővárossá nőtte ki magát.

[...]

Feltételezések szerint neve a "hárs, hársfa" főnévből alakult ki. A falu már a bronz-korban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település volt. Erre utalnak a község határában található 200 méter magasságú kúp alakú dombok, az ún. “avar-gyűrűk”. Ezeket a földvárakat az 1241-42. évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolta. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A XVI. század közepén már mezővárosi rangban volt. A környék egyik legjelentősebb szőlőtermelő helye. A törökök feldúltak és kiraboltak a települést. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával hanem borral is segítette a felkelőket. Az 1848-49-es szabadságharc alatt kedvező földrajzi helyzetéből adódóan, a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe. [...]