Feltételezések szerint neve a "hárs, hársfa" főnévből alakult ki. A falu már a bronz-korban jelentős szerepet töltött be. A honfoglalás előtt hun-avar település volt. Erre utalnak a község határában található 200 méter magasságú kúp alakú dombok, az ún. “avar-gyűrűk”. Ezeket a földvárakat az 1241-42. évi tatárjárás könnyűszerrel lerombolta. A falu az egri püspökség birtoka lett, és az egyház fenntartására tizedet volt köteles fizetni. A XVI. század közepén már mezővárosi rangban volt. A környék egyik legjelentősebb szőlőtermelő helye. A törökök feldúltak és kiraboltak a települést. A Rákóczi-szabadságharc alatt a falu szegényei lelkesen csatlakoztak Esze Tamás kurucaihoz. Harsány nemcsak gabonával hanem borral is segítette a felkelőket. Az 1848-49-es szabadságharc alatt kedvező földrajzi helyzetéből adódóan, a falu gyakran volt a hadseregek felvonulási területe.

www.harsany.hu