Az eddig ismert legkorábbi már falunak tekinthető település kb. 2800 évvel ezelőtt alakult ki Cserépváralja területén. A 895 utáni időkben az Őrsár nemzettség telepedett le a község területén. Az első okleveles adat a faluról 1214-ből származik. Egyes értelmezések szerint azonos az 1292-ben említett Váralja községgel. A Cserépvár építési idejéről és építtetőjéről nincs írásos forrásunk. Feltehetőleg 1248–1350 közöt építtették Ernye Bán vagy utódai. 1596-ban Eger eleste után őrsége megfutamodott, így a török harc nélkül szállta meg. A törökök a vár ostroma előtt a községet teljesen elpusztították. A vár többször is gazdát cserélt, valószínű, hogy a vár kutját is török rabok készítették. A császári csapatok 1687-ben ostrommal szabadították fel. 1697-ben helyreállították. A Rákóczi szabadságharc kezdetén a várat a kurucok foglalták el és 1703-ban itt tartották fogva Telekessy György egri püspököt. 1710-ben a császári csapatok kezére került. A vár valószínűleg ez idő tájt pusztulhatott el. L' Huillier Ferenc egri várkapitány 1711-ben vásárolta meg és a vár omladozó köveiből építtete fel kastélyát. A vár megmaradt részeit egy ideig még raktárként használták. Ma csak csekély kőfalmaradványok és sáncnyomok figyelhetők meg. Az uradalom 1830-ban a Cóburgoké lett. Lakossága 75 év alatt megnégyszereződött , 1930-ra két tanerős katolikus elemi iskolája volt a falunak.

Cserépváralja portáinak jelentős része még a századfordulón is riolittufába vájt helyiségekből állt. A lakosság a török hódoltságig főleg méhészkedéssel foglalkozott, később a szőlőtermesztés terjedt el.