A falu határában található Subalyuk-szikla- barlangban találták meg a Neander-völgyi ember Közép-Európa egyik legrégibb ismert nyomait. A települést először 1196-ban említik Cheryp néven. Ekkortájt Crispinus fia Egyed birtoka volt a község. A XIII. században Katapán egri püspök szerezte meg, és a XV. század második feléig az ő birtokában is maradt a település. A XV. század közepétől az 1248–1350 között épített Cserép-várhoz tartozott. A XVI. században a Báthory család birtokába került.

1596-ban, Eger eleste után a közeli Cserép-vár őrsége megfutamodott, így a török harc nélkül szállta meg azt. Maga a falu 1554-ben lett a törököké. 1687-ben a császár csapatok ostrommal szabadították fel a várat. A falut az egri püspök szerette volna visszaszerezni, de kísérlete kudarcot vallott. A Hór völgyét határoló hegycsúcsok közül az egyiken még láthatók az Ódor-vár csekély kőfalmaradványai és a hajdani sáncok nyomai.

A falu lakossága egész történelme folyamán szőlő-, gyümölcstermesztéssel, mészégetéssel foglalkozott. Házainak többsége korábban barlanglakás volt, az udvarokat, a lakó- és gazdasági helyiségeket riolittufába vájták. Néhány jellegzetes tufába faragott portát még ma is láthatunk a falu szélén.